Soha nem látott, már-már fantasztikus számokat produkál magyar államháztartás: májusban 131,7 milliárd forintos többlet keletkezett, így az öthavi hiány 13,2 milliárd forintra csökkent. Nem a májusi többlet a példátlan - hisz ekkor kell több adót, például a mindenki érintő szja-t befizetni -, hanem az, hogy öt hónap után gyakorlatilag egyensúlyos a magyar költségvetés. Tavaly az első öt hónapban az államháztartás hiánya 511,1 milliárd forint volt, vagyis az egyenleg 500 milliárd forintot javult 12 hónap leforgása alatt.

A nemzetgazdasági tárca közleménye szerint "mindez elsősorban a hazai gazdaság teljesítményének és a kormány gazdaságpolitikájának köszönhető. A magyar reformok működnek, az államháztartás helyzete pedig stabil és kiszámítható." Mondhatni, a közlemény nem bontotta ki a valóság minden szeletét: az első negyedévben a gazdasági növekedés negyedéves alapon csökkent, a magyar reformokat pedig nagyítóval sem találni. A kedvező költségvetési folyamatok mögött pedig nem strukturális javulás, hanem egyszeri, struktúrától független hatások állnak.

A magyar gazdasági növekedést az adóbevételi többletek sem támasztják alá: az áfabevételek 2,8 százalékkal, avagy 34,5 milliárd forinttal nőttek, míg az szja bevételek ugyan 7,8 százalékkal emelkedtek, de ez is "csak"  28,3 milliárddal magasabb a tavalyinál - ez egyben azt is jelenti, hogy lassult az ekáerrel és az online pénztárgépekkel beindult fehéredés a gazdaságban. Ezek biztató többletbevételek, ám egy nagyságrenddel kisebbek az 500 milliárdos egyenlegjavulásnál.

A magyarázat

Az ötszáz milliárd forintos egyenlegjavulás két tétellel magyarázható: az első öt hónapban a társasági adóbevételek 285,4 milliárd forintra rúgtak, ami 138,5 (!) milliárd forinttal magasabb a tavalyi értéknél. Ám a többlet társasági adóbevétel nem a gazdasági növekedésnek, hanem egyetlen cég adóbefizetéseinek köszönhető. A kormány idéntől vezette be az növekedés adóhitel intézményét a társasági adóban és erre a lehetőségre csapott le a General Electric adóoptimalizációs céllal. A GE egyik francia leányának extra nyereségét adózza le Magyarországon, így két év alatt több százmilliárd extra adót tolnak be a költségvetésbe.

A második ennél sokkal jelentősebb tétel az uniós beruházások elmaradása: az első öt hónapban alig 270,7 milliárd forintot fizettek ki szemben a tavalyi 890 milliárd forinttal szemben, vagyis a csökkenés 620 milliárd forint. Mint az közismert, az év elején leálltak az uniós kifizetések, hisz az előző pénzügyi ciklus kifutott, az új pedig még nem pörgött fel. A növekedési adóhitel miatti többletbevételekre a kormány stabilan számíthat még a következő negyedévekben, ám az uniós kiadások gyors növekedésre is készül a kormány, annak érdekében, hogy az első negyedévben lelassuló gazdaság növekedésébe új életet leheljen. Az NGM közleménye szerint az idei 2 százalékos hiánycélt nem fenyegeti semmi.