A piacok visszafogott örömmel reagáltak hétfőn a kormány hét végi bejelentésére, miszerint piaci árfolyamon váltják át a devizahiteleket forintra és a jegybank a tartalékaiból kilencmilliárd eurót kínál a bankoknak a "hadművelethez", hogy ne szálljon el a forint árfolyama. Ugyanakkor újabb csapást mér a szektorra hitelnyújtás korrektségét biztosítani hivatott törvény - tudósít Budapestről a Financial Times.

A vasárnapi bejelentés, miszerint a november 7-ei vagy a június 16 és november 7. közti átlagos árfolyamon váltják át a devizahiteleket lehűtötte az azzal kapcsolatos félelmeket, hogy a magyar kormány a piacinál kedvezőbb árfolyammal újabb veszteségeket okoz a pénzintézeteknek. Az osztrák Erste és Raiffeisen üdvözölte a döntést, az előbbi jelezte, hogy elég lesz az átváltásra az a 360 millió euró, amit erre tartalékolt.

Az egyik kezével ad

A kormány egyes képviselői vasárnap és hétfőn mást és mást mondtak azzal kapcsolatban, hogy kötelező vagy szabadon választható lesz-e az átváltás a devizahiteleseknek. Az FT tudósítója az ügyhöz közel álló forrásra hivatkozva egy újabb változattal állt elő. Eszerint várhatóan csak azok az adósok vonhatják ki magukat az átváltás alól, akiknek törlesztőrészlete nem haladja meg havi fizetésük 10 százalékát. (Eszerint tehát nem lenne követelmény ehhez, hogy devizajövedelemmel rendelkezzenek.)

A magyar kormány tisztában van azzal, hogy szüksége van a bankszektor együttműködésére a hitelezés fellendítéséhez, mert enélkül közép- és hosszú távon (öt-tíz éven belül) nem lehet lendületet adni a GDP lomha növekedésének - magyarázza Phoenix Kalen, a Société Generale feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzője, miért bánt ezúttal viszonylag kesztyűs kézzel a bankszektorral a kormány.

A másikkal elvesz

A hitelnyújtással kapcsolatos új szabályozás, azaz a fair bankokról szóló jogszabály viszont, amely szigorítani fogja a profitráta meghatározását, újabb terhet jelent majd a bankoknak. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a gazdasági és emberi tragédiákat okozó, felelőtlen hitelezési gyakorlat visszaszorítását jelölte meg a januártól életbe lépő törvény céljául.

Az új rendben a bankok nem változtathatják meg menet közben hiteleik kamatát. A kölcsön nyújtásakor meg kell határozniuk, mekkora felárat számolnak fel kölcsönükre a budapesti bankközi kamatlábhoz mérten, majd ezt követően ehhez kell tartaniuk magukat. Fennáll a veszélye annak, hogy a parlament ezzel az új törvénnyel újra büntetni fogja a bankokat, ami számos kérdést nyitva hagy - figyelmeztet Peter Attard Montalto, a Nomura feltörekvő piaci szakértője, aki szerint a törvény által meghatározott kereteken múlik a pénzintézetek jövője Magyarországon.