Várhatóan július 11-én, csütörtön hirdet ítéletet az Európai Bíróság (EB) egy újabb magyar vonatozású perben, az indítvány a Csonka és társai nevet viseli. A MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE) fizetésképtelenné válásával kapcsolatos ügyek a magyar bírói fórumok után az EB-hez is eljutottak annak megvizsgálása céljából, hogy a pórul járt ügyfelek az uniós jog alapján remélhetnek-e kártérítést a magyar államtól.

Miután a MÁV ÁBE 2008-ban csődbe ment (és mivel a 2003 és 2008 között tett 15 PSZÁF-felszólítás ellenére a törvényes működés nem volt helyreállítható, a felügyelet a biztosító engedélyét 2008. augusztus 15‑i hatállyal visszavonta), hamar kiderült, hogy a biztosító nem lesz képes teljesíteni az ügyfelei - pontosabban tagjai, mivel a biztosító egyesületi formában működött - és más biztosítók felé fennálló fizetési kötelezettségeit. Így különösen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) rendelkező tagok voltak kénytelenek szembenézni azzal, hogy az általuk másoknak okozott károkat a biztosító nem fogja megtéríteni, hanem azokért saját személyükben, saját vagyonukkal kell helytállniuk. Ugyan a történtek időpontjában Magyarországon is létezett egy garanciaalap, amely bizonyos eseményekért helytállt a károkozó helyett, de ezen események köre arra korlátozódott, ha a károkozó a baleset időpontjában nem rendelkezett biztosítással, vagy kiléte ismeretlen volt, illetve ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont járművel okozták. Mivel az EB elé került esetben a károkozóknak volt érvényes biztosításuk és a kárt forgalomba helyezett járművel okozták, ezért nem volt megfelelő jogi alap az általuk okozott károk károsultjaival szembeni helytállásra.

Az érintett károkozók szerint azonban a magyar államnak a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó uniós irányelvek alapján kötelessége lett volna olyan jogszabályi környezetet teremteni, amelyben a garanciaalap vagy valamely más szerv a biztosító nemfizetése esetén helyt áll a biztosítottak által okozott károkért. Az ügyben eljáró Fővárosi Bíróság 2011. augusztus elsején azt kérdezte az EB-től, hogy Magyarország a történtek időpontjában megfelelően átültette-e a nemzeti jogába a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó uniós szabályokat, és ha nem, úgy a hibás jogalkotása miatt kártérítési felelősséggel tartozik-e a MÁV ÁBE azon tagjainak, akik a biztosító helyett maguk álltak helyt az általuk okozott károkért.

Az ügyben Paolo Mengozzi főtanácsnok - akinek véleménye nem köti a bíróságot - 2012 október 24-én publikált véleményében úgy fogalmazott, hogy álláspontja szerint az uniós irányelv előírásait úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely szerint a nemzeti szinten létrehozott szervezet nem köteles eljárni az olyan gépjármű által okozott károk esetében, amelyre vonatkozóan fizetésképtelen biztosítónál kötöttek biztosítási szerződést - azaz a magyar állam nem mulasztott. Azzal kapcsolatban pedig, hogy a felpereseknek jár-e kártérítés, a kérdést előterjesztő bíróságnak (Fővárosi Bíróság) kell majd döntenie.