A közlemény szerint az intézkedés megtiltja, hogy a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők fóti otthonában lévő nyolc tinédzsert és a veszélyeztetett terhes, pszichiátriai kezelésre szoruló ugandai nőt a közeljövőben a röszkei vagy a tompai tranzitzónába vigyék át, és ott "fogva tartsák őket" - írja az MTI.
A strasbourgi bíróság beavatkozását a Magyar Helsinki Bizottság indítványozta múlt pénteken és hétfő délelőtt. Szerintük a bírósági intézkedés azért volt sürgős, mert kedden életbe lépett az új határőrizeti szabályozás, amelynek alapján "nyilvánvalóan sérülékeny, ezért egyedi bánásmódot igénylő ügyfeleiket" nyitott táborból a tranzitzónák egyikébe "zárhatták volna".
Az EJEB a kilenc menedékkérő panaszát kiemeltként kezeli, és a magyar kormánynak kérdéseket tett fel, amelyekre annak április 10-ig kell választ adnia - közölték. A bíróság arra kíváncsi, mikorra tervezik a panaszosok átszállítását, és mi ennek a jogalapja. A tranzitzóna jelenleg alkalmas-e a sérülékeny menedékkérők speciális igényeinek kielégítésére, van-e például megfelelően képzett személyzet, van-e lehetőség tanulásra, és rendelkezésre áll-e megfelelő orvosi ellátás? Vajon a kiskorúak hasonló körülmények között lesznek-e, mint a felnőttek, és ha igen, mi annak a jogalapja? - sorolták a strasbourgi bíróság kérdéseit.
A szervezet emlékeztetett arra: a Magyar Helsinki Bizottság már 2015 szeptemberében felhívta a kormány figyelmét a szabályozás jogellenességére. Ahogy a strasbourgi bíróság korábbi, két bangladesi menedékkérőt érintő ítélete, úgy a mostani ideiglenes intézkedés is igazolja a Helsinki Bizottság és más, magyar és nemzetközi szervezetek sorozatos figyelmeztetését - tették hozzá.
Az Országgyűlésben március 7-én, a kormány javaslatára elfogadott törvénymódosítások szerint tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben menedékjogi kérelmet kizárólag személyesen, a határon lévő tranzitzónákban lehet benyújtani. Minden menedékkérőnek - kivéve a 14 év alatti, kísérő nélküli kiskorúakat - kérelme jogerős elbírálásáig a tranzitzónában kell várakoznia, azt csak kifelé - vagyis a most meglévő tranzitzónák esetében Szerbia felé - hagyhatja el. A törvénymódosításokat a folyamatban lévő kérelmek elbírálásánál is alkalmazni kell azzal a kitétellel, hogy ezekben az esetekben az elismerését kérő a tranzitzónát a jogerős döntésig elhagyhatja.