Az egyik ügy a foglalkoztatás területén a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós szabállyal, illetve a szülési szabadságról szóló irányelvvel kapcsolatos, a másik pedig a harmadik energiaügyi csomagban foglalt irányelvek megfelelő végrehajtásával.

A brüsszeli testület mindkét esetben úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött a magyar kormánynak, ami a kötelezettségszegési eljárás második szakaszát jelenti.

Kapcsolódó

Energiaügy

Az Európai Bizottság hivatalosan felszólította Magyarországot a villamosenergia-irányelv (2009/72/EK irányelv) és a gázirányelv (2009/73/EK irányelv) megfelelő végrehajtására és alkalmazására. Az irányelvek a harmadik energiaügyi csomag részét képezik és tartalmazzák az energiapiacok megfelelő működését biztosító kulcsfontosságú jogi rendelkezéseket, ezen belül

  • az átviteli hálózatok üzemeltetőinek az energiatermelőktől és a szolgáltatóktól való szétválasztására,
  • a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségének és jogköreinek megerősítésére,
  • valamint a fogyasztók számára előnyökkel járó intézkedésekre vonatkozó szabályozásokat.

Az EB 2015 februárjában küldött felszólító levelet Magyarországnak, mivel azonban az ország előírásai továbbra sem feleltek meg az uniós jogszabályoknak, a testület 2016 decemberében indokolással ellátott véleményt adott ki a tagállamnak.

Az ebben megfogalmazott aggodalmakon túl a bizottság megállapította, hogy Magyarország a közelmúltban olyan módosításokat fogadott el az energiaügyi jogszabályokban, amelyek veszélyeztetik a piaci szereplők azon jogát, hogy a nemzeti szabályozó szerv hálózati díjakra vonatkozó határozatainak teljes körű bírósági felülvizsgálatát kérjék. A bizottság ezért most újabb indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak.

Hazánknak két hónapja van arra, hogy tájékoztassa a bizottságot a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett intézkedésekről. Ezt követően a testület határozhat úgy, hogy az Európai Unió Bírósága elé terjeszti az ügyet.

Munkahelyi diszkrimináció

Az Európai Bizottság arra is felszólította Magyarországot, hogy helyesen és maradéktalanul hajtsa végre a foglalkoztatás és munkavégzés területén a férfiak és nők között alkalmazandó egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós jogszabályt (2006/54/EK irányelv), valamint a szülési szabadságról szóló irányelvet (92/85/EGK tanácsi irányelv).

Az egyenlő bánásmódról szóló irányelv értelmében az uniós országok csak szigorú feltételek mellett engedélyezhetnek a nemek alapján való eltérő bánásmódot. A magyar jog azonban az irányelv által engedélyezettnél jóval tágabb mértékű eltérést állapít meg a nemen alapuló megkülönböztetés tilalmától.

A szülési szabadságról szóló irányelv leszögezi, hogy a munkaadók kötelesek úgy módosítani a várandós vagy szoptató munkavállalók munkafeltételeit, hogy azok ne veszélyeztethessék egészségüket vagy biztonságukat. A magyar jog azonban nem rendelkezik e kötelezettségről egyértelműen és általános érvénnyel.

A bizottság a kérdésekkel kapcsolatban 2016 szeptemberében küldött felszólító levelet Magyarországnak, amelyre a magyar hatóságok által adott válasz egyelőre nem oldotta meg sikeresen a két problémát. A testület ezért úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, amelyre a magyar hatóságoknak két hónapon belül meg kell tenniük a szükséges lépéseket, különben a bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.