Az állam nem tervezi, hogy a nehézségekkel küzdő Kiútprogramot érdemben segíti - szűrhető le Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter írásos válaszából, amelyet Széll Bernadett LMP-s országgyűlési képviselő kérdésére adott.

Szép volt, de...

A program által elvégzett kísérlet két éve hasznos eredményeket hozott mind szociológiai, mind gazdasági, pénzügyi szempontból, fontos foglalkoztatáspolitikai és gazdasági eszköz kipróbálásának lehetőségét teremtette meg. A végrehajtás közben feltárt, vállalkozás-alapítással, üzleti tevékenység beindításával kapcsolatos adminisztrációs akadályok szemléltetése fontos és kormányzati intézkedést igénylő eredménye a projektnek - sorolta a miniszter.

Azt is hangsúlyozta azonban, hogy a Kiútprogram által is alkalmazott mikrohitelezési modell számos, de jellemzően a magyarnál fejletlenebb országban bizonyította sikerességét. A program kezdetekor is látták az alapítók, hogy Magyarország gazdasági környezete és szociális biztonságot nyújtó intézményrendszere (sic!) eltérő körülményeket teremt a szegénységben, hátrányos helyzetben élő személyek pénzügyi segítésében. A más országokban, más gazdasági és társadalmi struktúra mellett alkalmazott mikrohitelezési programok láthatóan nem voltak adaptálhatóak, így a Kiútprogram 2010 és 2012 között a Magyarországi környezetben egy valódi kísérletet hajthatott végre kis értékű pénzeszközök kihelyezésével.

A program túlélő üzemmódba váltott

Polgár András a Kiútprogram Nonprofit Zrt. elnöke október 25-én jelentette be, hogy a szegények, elsősorban a romák vállalkozóvá válását felkaroló Kiútprogram fő támogatói magánforrásból tovább folytatják a projektet, 100 további hitelt kívánnak nyújtani jövőre, de állami részvétel nélkül csak túlélő üzemmódra van lehetőség. Az elmúlt két évben a program 138 induló vállalkozásnak összesen 153 hitelt folyósított, 70,5 millió forint összegben. E vállalkozások 60 százaléka életképessé vált, és a tanulási folyamat eredményeképpen a kezdeti 40 százalékos visszafizetési ráta a második szakaszban 60 százalékra emelkedett. Majd a harmadik szakaszban - egy uborkatermelési integrációs rendszerbe való csatlakozás révén, amelyben 30 nyírségi falu 30 roma családja vesz részt - csaknem 100 százalékra nőtt.

A programba bekapcsolódók 60 százaléka tartósan munkát végez, ellentétben a közmunkással, aki csak egy adott ideig. Az összesítés szerint a két év alatt az állam számára befizetett közterhek mintegy 50 százalékkal haladták meg az állami támogatást. A szervezők becslése szerint a projekt fejlődésének fenntartásához évi 100-150 millió forint költségvetési forrásra lenne szükség.

A kormány amúgy is sokat tesz az ügyben

A tárcavezető válaszában hosszasan sorolta, hogy a kormány mit tett a közigazgatási eljárások egyszerűsítése, a vállalkozásokat sújtó adminisztratív terheket csökkentése és az önfoglalkoztatás segítés érdekében. Eszerint a Kiútprogram által is beazonosított szolgáltatási és képzési kapacitás erősítése mellett a támogatják egyes pályázatos konstrukciókban a vállalkozóvá válást, az önfoglalkoztatást és a szociális gazdaság egyéb formáinak megerősödését. Még 2011 augusztusában 54 szociális szövetkezet számára 2,3 milliárd forint támogatást ítéltek oda, majd 2012 utolsó negyedévében további 15 milliárd forint támogatást terveznek széleskörű kormányzati együttműködéssel a szociális gazdaság fejlesztésére, kiemelten a szociális szövetkezetek, köztük a foglalkoztatási szövetkezetek támogatására, pályázat formájában - írta a minszter.

Ezen túl a 2012 júniusában megjelent TÁMOP 1.4.3-as pályázati kiírás összesen 4,7 milliárd forinttal támogatja az innovatív foglalkoztatási módszerek kipróbálását. Szintén júniusban hirdették meg a TÁMOP 1.4.6-os, Tranzitfoglalkoztatás az építőiparban című pályázati konstrukciót, mely hátrányos helyzetű munkanélkülieknek segít az építőipar területén képzettséget szerezni és foglalkoztatást, önfoglalkoztatást, vállalkozást szervezni.