Az adat megegyezik az NGM által augusztus elején kiadott előzetes számokkal, az államháztartás központi alrendszerének hiánya 464,8 milliárd forint volt az első hét hónapban, szemben az egy évvel korábbi 894,1 milliárd forinttal.

Az előzetes adatok szerint az év első hét hónapjában a központi költségvetés 585,8 milliárd forintos hiányt, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 52,5 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 68,5 milliárd forintos többletet mutattak.

Kapcsolódó

Júliusban a központi alrendszer hiánya - államháztartás az önkormányzatok nélkül - 62,7 milliárd forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 70,8 milliárd forinttal.

Az NGM szerint az idei kedvezőbb adatok mögött elsősorban a központi költségvetés eltérő kiadási szerkezete (például az uniós programok kifizetéseihez, illetve az adósságszolgálathoz kapcsolódóan), valamint a kedvező reálgazdasági folyamatok és a gazdaságfehérítést célzó intézkedések nyomán jelentkező magasabb adóbevételek húzódnak meg.

Ezek között emeli ki a tárca, hogy a munkanélküliségi ráta a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony (5,1 százalék), a foglalkoztatottak száma pedig nem volt ilyen magas (4,3 millió fő felett) hazánkban.

A reálbérek három és fél éve tartó folyamatos emelkedésének, továbbá "a januártól mindenki számára érezhető" adócsökkentéseknek köszönhetően több pénz marad a magyar családoknál, ami az alacsony inflációs környezet mellett elősegíti a fogyasztás dinamikus bővülését.

A fentiek tükrében az NGM úgy véli, hogy az idei évre kitűzött 2 százalékos európai uniós módszertan szerinti hiánycél változatlanul reális és teljesíthető.

Több lett a bevétel

A központi alrendszer július végi 9183,3 milliárd forintot kitevő bevételei az előző év azonos időszakához képest 60,5 milliárd forinttal nőttek. Ez annak köszönhető, hogy jelentősen növekedtek az elmúlt évhez képest a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a jövedéki adóból, a személyi jövedelemadóból és a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó  bevételek, ugyanakkor egyes bevételek - elsősorban a fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételei és a kamatbevételek - elmaradtak az egy évvel ezelőtti összegtől.

A társasági adóból az év első hét hónapjában 285,1 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az előző év azonos időszakának értékét 79,1 milliárd forinttal haladta meg. Az előző év azonos időszakához viszonyított jelentős bevételi többlet hátterében a vállalkozások növekedési adóhiteleihez és az előző évről szóló adóbevallások benyújtásához kapcsolódó magasabb befizetések állnak.

Ezeket a hatásokat részben ellensúlyozza a januári és júniusi kiutalások magas szintje, ami a 2015. decemberi adóelőlegekről, illetve az adóbevallások alapján fizetendő adóról való rendelkezések pénzforgalmi teljesítésének köszönhető.

Az egyéb központosított bevételekből július végéig összesen 249,2 milliárd forint bevétel teljesült, amely az éves előirányzat 67,5 százalékát teszi ki. Ezen belül az
elektronikus útdíj 87,1 milliárd forintos bevétele a kiemelkedő, ami a tavalyi év hasonló időszakához hasonlítva közel 7 milliárdos többletet jelent.

Több folyt be áfából is

Az év első hét hónapjában az általános forgalmi adóból 1775,1 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 35,8 milliárd forinttal haladta meg. A befizetések növekedése a belföldi, az import és a dohány utáni áfabevételnek egyaránt köszönhető.

A belföldi befizetés növekedése jellemzően a kereskedelmi szektorhoz köthető, de szerepet játszottak a 2007-2013-as EU költségvetési ciklus utolsó évének meghatározott projektjeihez kapcsolódó elszámolások is.

Az import utáni befizetések növekedését a forgalom bővülése okozta. A kiutalások 2016. évi emelkedése elsősorban a befizetések növekedésének köszönhető, melynek következtében a magasabb befizetéseket magasabb kiutalások kísérték.

A dohánytermékeken és üzemanyagon kaszált az állam

A jövedéki adóból származó bevétel július végéig 557,1 milliárd forintot tett ki, ez az egy évvel korábbi bevételnél 23,7 milliárd forinttal több. Az üzemanyagok jövedéki adójából 11,1 milliárd forinttal több, azaz 322,9 milliárd forint folyt be, a dohánytermékek jövedéki adójából 182,6 milliárd forintot realizált az állam, ami 11,5 milliárddal nagyobb bevétel, mint az egy évvel korábbi hasonló időszakban, míg a szeszesital és egyéb termékek jövedéki adójából 51,6 milliárdot - 1,1 milliárd forinttal többet - kaszált idén a tavalyi év hasonló időszakához képest.

Az üzemanyagok esetében a befizetések idei emelkedését az üzemanyag-forgalom növekedése, valamint a visszatérítések csökkenése magyarázza. A dohánygyártmányok jövedéki adójánál a magasabb teljesülés hátterében a dohányadójegy-elviteli adatok állnak. A szeszesitaloknál és egyéb termékeknél a kisebb mértékű növekedés hátterében a forgalom növekedése áll.

Az NGM megjegyzi: a két év összehasonlítását befolyásolja, hogy a népegészségügyi termékadó alkoholtermékekre történő kiterjesztését megelőző 2014. év végi készletezés hatása a 2015. januári bevételekben jelentkezett.

Idén július végéig 10 milliárd forinttal kevesebb folyt be pénzügyi tranzakciós illetékből, ami azt jelenti, hogy az államnak ebből 114,5 milliárd forintos bevétele származott. A háttérben a 2015 januárjában életbe lépő jogszabályváltozások, valamint a fogyasztói kölcsönszerződések forintra átváltásával kapcsolatos kötelezettségcsökkenés bevételre gyakorolt negatív hatása áll - magyarázta a tárca.

A személyi jövedelemadóból befolyó bevétel az idei év első hét hónapjában 994,9 milliárd forint volt, ami 14,2 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbi hasonló időszaki bevételt. Ennek okaként az NGM a magasabb bérkiáramlás miatti befizetésnövekedést, illetve az szja-kulcs-csökkentést jelöli meg.

Jól ment a tb-alapoknak is

A Nyugdíjbiztosítási Alap első hét havi bevétele - ami szinte teljes egészében a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származik - 31,5 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszaki bevételt, ami 1790,4 milliárd forintos bevételt jelent.

Az Egészségbiztosítási Alap 711,7 milliárd forintos bevételt könyvelhetett el, ami 132,3 milliárddal több, mint egy évvel korábban. Ennek hátterében az áll az NGM szerint, hogy az Egészségbiztosítási Alap 2016. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóból - az előző évi 14,54 százaléka helyett - 20,57 százalékban részesült, 2016. július 1-jétől pedig a szociális hozzájárulási adó 20,53 százaléka illeti meg az Egészségbiztosítási Alapot.

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevétele a tavalyi első hét havi 83,6 milliárd forintos bevételről idén 101,1 milliárdra emelkedett, ami 17,5 milliárddal magasabb a tavalyi összegnél. Ez egy 2016. évi költségvetési törvénymódosításnak - miszerint 2016. július 1-től a szociális hozzájárulási adóból származó bevétel 5,17 százaléka ezt az alapot illeti meg - köszönhető. A fennmaradó rész az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékból származott. 2015-ben az NFA 83,6 milliárdos bevétele csak járulékokból származott - jegyzi meg a szaktárca.

Egészségügyi hozzájárulásból július végéig 113 milliárd forint folyt be, ami 6,9 milliárddal haladta meg az előző év hasonló időszaki összeget.

Így értékelt az államtitkár

Az államháztartás első héthavi végleges adatai megerősítik, hogy a költségvetés helyzete továbbra is stabil, a 2 százalékos GDP-arányos hiánycél talán most már konzervatívnak minősíthető - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára az M1-en hétfőn.  Az államtitkár kiemelte: nemcsak egy-egy adónemben vannak jelentős bevételek, hanem a költségvetés bevételi struktúrájának köszönhetően számos területen. A szaktárca számításai szerint a 2 százalékos GDP-arányos hiánycél reálisan elérhető, az eddigi adatok szerint a költségvetés pozíciója ennél jobb is lehet. Banai szerint a költségvetési számokon a második negyedévi 2,6 százalékos növekedés lenyomatát is látni lehet. Az NGM mind az általános forgalmi adóból (áfa), mind a foglalkoztatáshoz kapcsolódó tételekből jelentős többletekkel számol az előző év azonos időszakához képest. A fogyasztáshoz és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó bevételekkel kapcsolatban az év hátralévő részében is számos pozitív fejleménnyel lehet számolni az államtitkár szerint.Az uniós támogatásoknál idén a 2014-2020-as időszak kifizetései dominálnak, melyek döntően az év hátralévő öt hónapjában teljesülnek, így itt jóval kisebb kiadásokkal lehet számolni, mint a tavaly év azonos időszakában, a tavalyi év egészében.A kamatkiadások a kedvező adósságfinanszírozási szerkezetnek köszönhetően szintén jelentősen, több tízmilliárdos tétellel kisebbek időarányosan, mint tavaly. A kamatkiadások a tervezettnél kisebbek lesznek az év egészében. Az államtitkár úgy vélte, most már évek óta stabil a költségvetés helyzete, ami a jövőre nézve bizakodásra ad okot.