Hivatalos felszólító levelet küldöt csütörtökön a magyar kormánynak az Európai Bizottság a hazai patikaszabályozás miatt, amelynek a testület megítélése szerint több rendelkezése is ellentétes az uniós belső piaci szabályokkal. A hivatalos levél kiküldése a kötelezettségszegési eljárás megindítását jelenti.
A bizottság már hosszabb ideje folytatott levelezést és párbeszédet a magyar hatóságokkal a patikatörvény kapcsán, amelynek a gyógyszertárakban való tulajdonszerzésre vonatkozó kitételeit ítélte aggályosnak.
Az eljárás elindításáról nem adott ki közleményt a bizottság, amely újabban nem kommunikálja ezt a jogi aktust - írja a Bruxinfo.
A belső piaci főigazgatóság a letelepedés szabadságának és a tőke szabad áramlásának korlátozása miatt tartotta aggályosnak a 2010 decemberében módosított, és 2011. január elsején hatályba lépett gyógyszer-forgalmazási törvényt, amely alapjaiban változtatta meg a gyógyszertárak tulajdonosi struktúrájának szabályait. A bizottságnál 2012 májusában panaszolták be a szabályozást az érintett piaci szereplők - teszi hozzá a brüsszeli portál.
A törvény fokozatosan megtiltja, hogy a szakmai befektetők - amelyek a magyar piacon jellemzően külföldiek - többségi tulajdonosai legyenek a magyarországi közforgalmú gyógyszertáraknak. A jogszabály szerint az ilyen cégek által tulajdonolt patikacégek kötelesek kinevezni a gyógyszertár igazgatójának az ott dolgozó, úgynevezett személyi jogos gyógyszerészt, és 2014-ig kötelesek eladni számára, illetve az ott dolgozó gyógyszerészek számára a patika legalább 25 százalékos, 2017-ig pedig legalább 51 százalékos tulajdonrészét. A bizottság érdeklődése arra is kiterjedt, hogy vajon méltányos áron tudják-e majd eladni a részesedésüket a jelenleg még döntően külföldi szakmai befektetők.
Brüsszel elsősorban "külföldi-hazai" dimenzióban tekint az ügyre, arra keresve a választ, hogy vajon a magyar törvény jogszerűen próbálja-e helyzetbe hozni a hazai gyógyszerészeket a külföldi befektetőkkel szemben.
A "viszacsinált" törvény
A tényleges problémát szakértők szerint igazából az jelenti, hogy a szektorban korábban történt már egyszer egy piaci liberalizáció, amit a törvény kvázi "visszacsinált". Brüsszelben voltaképpen azt várják a Bruxinfo szerint a kormánytól, hogy meggyőző érveket hozzon fel az újbóli korlátozás mellett.
A vasúti biztonsági ügyben is lépett Brüsszel
A bizottság egy másik döntésével és indoklással ellátott vélemény kiküldésével második szakaszba léptette csütörtökön a 2014 februárjában indított kötelezettségi eljárást hazánkkal szemben a vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó uniós rendelkezéseknek való megfelelés hiánya miatt. A testület elsősorban a nemzeti vasúti biztonsági hatóság függetlenségének és az uniós jogban előírt hatásköreinek korlátozását kéri számon a magyar hatóságoktól, amelyeknek két hónapjuk van a válaszadásra. Ha ez nem elégíti ki Brüsszelt, az Európai Bíróságon is landolhat az ügy.
Brüsszel felszólítása a következőkre vonatkozik: a nemzeti biztonsági hatóság függetlensége, a nemzeti biztonsági hatóság azon joga, hogy technikai segítséget kérjen az infrastruktúra működtetőitől, a vasúti társaságoktól vagy más minősített testületektől, valamint azon kötelezettsége, hogy jelentse a vizsgáló testületnek a baleseteket és a váratlan eseményeket.