A napokban adták az egészségügy 2,1 milliárd forintos uniós támogatásból megvalósuló informatikai fejlesztését, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér  (EESZT) projektet, amely élesben és kötelezően 2017-től tereli elektronikus útra az egészségügy működésével kapcsolatos összes adminisztrációt. A rendszer az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH), az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) és az Ügyfélkapu adatait fésüli össze.  A mostani salátatörvénybe foglalt jogszabály-módosítások az egészségügyi ellátást teljes egészében átszövő, a felhasználók számára helytől és időtől függetlenül elérhető informatikai rendszer jogszabályi hátterét teremtik meg.

Az EESZT részben egyfajta hírportál lesz az ágazatban dolgozók számára. A hírek mellett közhiteles törzsadatokat is publikál, ezeket akár hitelesítési dokumentummal együtt letölthetik az arra jogosultak. Emellett egykapus jelentésküldési rendszert biztosít, a háziorvosok és szakorvosok közvetlenül elérhetik a betegeik betegútjára, intézményi ellátására vonatkozó dokumentumait.

Az EESZT-t több hullámban tesztelik: a pilot program 2016-tól 12 kórházban és néhány háziorvosnál indul, a kötelező bevezetés határideje 2017. A portálon elérhető lesz az e-Recept,  az e-Beutaló, a digitális képtovábbítás és távkonzílium, a digitális önrendelkezési lehetőség, és az e-Profil. A rendszer összeköti a jelenleg már üzemben lévő, működő kórházi-, patikai- és háziorvosi információs rendszereket.

Szigorodik az elektronikus cigaretta használata

A salátatörvény tervezete szerint a jövőben a dohányzás számára kijelölt helyek kivételével elektronikus cigarettát vagy dohányzást imitáló elektronikus eszközt használni tilos. Nem csak dohányterméket, hanem elektronikus cigarettát és utántöltő flakont sem szabad árusítani automatából.

Az elektronikus cigaretták és utántöltő flakonok gyártói és importőrei, a forgalomba hozatal előtt hat hónappal bejelentést tesznek az egészségügyi államigazgatási szervnek minden olyan termékről, amelyet forgalomba kívánnak hozni. A bejelentési, tájékoztatási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt az egészségügyi államigazgatási szerv legfeljebb 50 millió forint értékű bírságot szabhat ki.

A szigorítás indoklása szerint a dohánytermékek fogyasztási adójából, illetve a munkahelyteremtésből származó állami bevételek és a dohányzás miatti egészségkárosodással járó elvesztett életévek és betegségek miatti kiadások szaldója mínusz 80 milliárd forint volt 2010-ben.

Módosították, csak nem úgy, ahogy jó lett volna

Bár a nyáron elfogadott salátatörvény szerint csak 2016-tól lépne hatályba, de máris változhat a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati segédeszközök forgalmazásának szabályozása. Mint arról a Napi.hu többször is beszámolt, ellátási problémákhoz vezet a nyári módosítás, mely szerint a támogatott segédeszközöket a forgalmazó a nagykereskedők kihagyásával, kizárólag a gyártótól, vagy a forgalomba hozótól lehet majd beszerezni.

A várható ellátási gondokra szakmai szervezetek többször is felhívták a figyelmet, s a hírek szerint  az egészségügyi kormányzat hajlandónak bizonyult a kiigazításra. A szakmai szervezetek azt a kiegészítést javasolták, hogy társadalombiztosítási támogatással csak olyan gyógyászati segédeszközt forgalmazhassanak, amelyet a forgalmazó közvetlenül az eszköz forgalomba hozójától vagy olyan kereskedőtől szerzett be, amely igazolni tudja, hogy az eszköz a forgalomba hozójától származik.

A most megjelent tervezetben a szakmai egyeztetések ellenére ez a korrekció nem jelenik meg, viszont új szabályozást vezetne be, mely szerint a korábbi szigorítás csak a 2016. január elseje után megkötött támogatásvolumen-szerződéssel rendelkező termékekre vonatkozna. Vagyis, mint az az indoklásból is kiderül, a kiadások kontrollálása érekében az új termékeket csak támogatásvolumen-szerződéssel fogadhatja be az OEP.