A csoport decemberben hallatta először a hangját, amikor  64 orvos kezdeményezésével a hálapénz rendszer és a fenntarthatatlan bérek ellen tiltakoztak, s rövidesen 789 orvos csatlakozott a felhívásukhoz. A Facebookon szerveződő orvosok száma azóta elérte a 2700-at. Mostani nyílt levelükben a kórházi fertőzésekről szóló sajtóhírekre reagálva hangsúlyozzák: a helyzet fontossága messze felülmúlja a pártpolitikai kérdéseket.

Kórházi fertőzések következtében évente jóval többen vesztik életüket, mint közlekedési balesetben - állítják. A minimumfeltételek hiányáról és a kórokozók terjedésének mértékéről a kormány és az állami ellenőrző szervek évek óta tudnak, ennek ellenére nincs érdemi intézkedés, az adatokat évekig titkolják, és nem átláthatóan bocsátják a szakma és a nyilvánosság elé.

Napi tragédiákhoz vezet a feltételek hiánya

Elfogadhatatlan veszteség, hogy egy kéztörés ellátása után belehal a beteg a kórházi baktérium okozta bélgyulladásba, vagy lélegeztetőgépen végzi egy gyermek, mert a mandulaműtét során kórházi, terápiarezisztens kórokozók támadják meg - olvasható a nyílt levélben.

A baktériumok megállításához egészségügyi személyzet, korszerű eszközök és fertőtlenítőszerek kellenek, ezzel szemben vannak kórházak, ahol még a sterilizáló is leállt, a WC-t nem lehet lehúzni, a beteget nem lehet elkülöníteni, nem jut tiszta pelenka, nincs fertőtlenítőszer, a vezetők visszamondják a takarítást, mert nincs rá forrás.

A háttérben dolgozó mikrobiológusok jelzik, hogy ellehetetlenülnek a laborok, az ÁNTSZ hálózat meggyengült, nincs szakember, és az is megtörténik, hogy pénzügyi okból az orvos nem küldhet mintát a laborba, így a fertőzésre nem derül fény. Kiégett, megalázott dolgozók tehetetlenül nézik, ahogy a vakszerencse a betegeik között válogat - írják, s megemlítik, hogy a figyelmeztetésekre válaszul érdemi lépések helyett azt a javaslatot kapták az egészségügyi államtitkártól, hogy hagyják cserben a segítségre szorulókat.

Mit kérnek a szakmától?

A csoport a döntéshozók tétlensége elleni tiltakozásként felkérte az Egészségügyi Szakmai Kollégium tagozatait és a Magyar Orvosi Kamara vezetését, hogy hívjanak össze rendkívüli gyűlést, ahol a valós problémákról egyeztethetnek és meghatározhatják a rendszerből hiányzó eszközöket és a minimális feltételeket, ami a fertőzések visszaszorításához kell.

Mire kérik a kormányt?

A kormánytól stratégiai programot várnak, de annak felállításáig elengedhetetlennek tartják a következő lépéseket:

  • Bocsásson azonnal, rendkívüli segítséget  (pénzügyi forrást fertőtlenítő szerekre, gyógyszerekre és egészségügyi szakszemélyzetet) a kórházi osztályok bakteriális fertőzésének megállításához.
  • Osztályokra lebontva készüljön nyilvános értékelés a WHO szempontjai szerint. Ez alapján készüljön azonnal higiénés cselekvési terv.
  • Biztosítsa az ÁNTSZ függetlenségét, ne tagolja a minisztériumi bürokrácia alá.
  • Hozzák teljes nyilvánosságra a fertőzéssel kapcsolatos adatokat. A szakmai szervezetek részletes, teljes körű tájékoztatása mellett a nem szakértő társadalmat is érthetően informálják.
  • Legyen teljes a transzparencia, az ÁNTSZ tegyen eleget a törvényben meghatározott kötelezettségének és hozza nyilvánosságra, hogy mely egészségügyi intézmények teljesítik az érvényben lévő minimumfeltételeket.

 

A jogszabályba foglalt szakmai minimumfeltételek betarthatatlansága és ellenőrizetlensége nyílt titkok az egészségügyben. Ügyeleti beosztásokban fellelhető óriási lyukakról, felügyelet nélkül hagyott rezidensekről, a betegbiztonságot súlyosan sértő adatokról tanúskodó felmérések mellett maga a volt országos tisztifőorvos is beszélt konferenciákon nem egyszer. A kórházi feltételek hiánya miatt súlyosan károsodott betegekről a minap a Népszabadság közölt drámai összefoglalót. A vészjelző folyamatos villogása dacára a vállalhatatlan szituációk kialakulásának megelőzésére még mindig nincs konkrét javaslat, mindössze annyit tudhatunk eddig, hogy az államtitkár még idén rendezni szeretné a minimumfeltételek ügyét.

A nyíl levelet közzé tévő Facebook-csoport elnevezése - 1001 orvos hálapénz nélkül - bár a hálapénz nélküli ellátást tűzte szlogenként a zászlajára, de elsődleges céljuk valójában a biztonságos betegellátás megteremtése - mondta lapunknak korábban a csoport egyik létrehozója, Lovas András, szegedi aneszteziológus. A hálapénz még mindig tabu az orvostársadalomban, az érintettek idáig még beszélgetni sem nagyon tudtak róla, ennek is fórumot teremtett a kezdeményezés.

Lovas András szerint a biztonságos betegellátáshoz vezető út első lépése a bérrendezés. Normális bérek híján még több orvos hagyja el az országot, személyzet nélkül pedig nem lehet gyógyítani. Hiába pumpáltak 500 milliárdnyi uniós pénzt az infrastruktúrába, ha nincs aki gyógyítson, legfeljebb egymástól rabolják el az orvosokat az intézmények.

Nem pályázható támogatást, alapbéremelést kérnek

A csoport a V4-ekhez hasonló, 6,5 százalékos GDP 6,5 arányos egészségügyi büdzsét szeretne, ez plusz 650 milliárd forint. Nincs szó nyugati szintű bérigényekről, utal Lázár János egyik legutóbbi kormányinfón elhangzott kijelentésére, mely szerint Magyarországon nem tudnak  milliós béreket fizetni az orvosoknak. A fiatal szakorvosoknak, rezidenseknek kiírt pályázatokból sokan kimaradnak, nem ez jelenti a megoldást az elvándorlás ellen - állítja ugyanúgy, ahogy a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal legutóbbi ülésén Éger István MOK elnök is hangsúlyozta. Kérdésünkre elmondja, 35 éves, miután öt éve szakvizsgázott, már nem jogosult a szaktárca által meghirdetett kiegészítésre, s aneszteziológus szakorvosként bruttó 262 ezer forint az alapbére. Lovas szerint a csalódott orvosok mára a sztrájkra is készen állnak.

A minimumfeltételek kapcsán pedig, noha egyetértenek az államtitkárral abban, hogy át kell gondolni a szakmai elvárásokat és objektíven meghatározni azokat, de állítják, hogy ez nem jelenthet visszalépést.

Országos a szakorvoshiány - állítja Lovas az emberi erőforrás tárca  2015-ös év végi összesítésére hivatkozva, amely Budapesten 9, országosan 14 szakmát sorol a hiányszakmák közé, Nógrád megyében pedig az összes alap szakorvosi szakképesítés hiányszakmának minősül. Ilyen HR adottságok mellett egyáltalán hogy beszélhetünk minimumfeltételekről - teszi fel a kérdést Lovas András.