A Tisza után a Duna mellékfolyóiban is találtak mikroműanyagot: a Parányi Plasztiktalány projekt során az Ipolyban köbméterenként 1,7, míg a Rábában 12,1 mikroműanyag részecskét mutatott ki egy független laboratórium - jelentették be egy környezetvédelmi konferencián június 28-án a magyarmezőgazdaság.hu cikke szerint.
Az ismertetett jelentés szerint egy köbméter Rába vízben 12,1 mikroműanyag található, ez akár napi 20,7 millió részecskét is jelenthet. Az Ipolyban jobb a helyzet - köszönhetően annak, hogy a partján kevés a település és az ipari létesítmény -, ott csak mindössze 1,7 részecske jelent meg egy köbméter vízben.
A Parányi Plasztik nevű projektben a Wessling Hungary Kft. vizsgálja meg a magyar vizek szennyezés tartalmát. Az elmúlt években végezte el az első magyarországi méréseket: a Tiszán a PET Kupa keretében Dombrádnál a 300 µm-nél nagyobb műanyagok darabszáma 4,9 volt egy köbméter vízben. A Tisza-tóból származó mintában 23,1, míg a Tisza-tavat tápláló Eger-patakból és a Tisza tiszafüredi szakaszából 9,5-9,9 100 µm-nél nagyobb részecske jelent meg egy köbméter vízben.
A környezetbe kerülő elképesztő mennyiségű műanyagból az élőlények szervezetébe káros vegyületek szivárognak, ami már önmagában is nagy veszélyt jelent. Mindez fokozottan érvényes a mikroműanyagokra, amelyek a környezeti előfordulásuknál jóval koncentráltabb formában juttatják a szennyezőanyagokat az élőlények szervezetébe. A műanyaghulladékok aprózódásából keletkező, 5 mm-nél kisebb mikrorészecskék már most hatalmas globális kihívást jelentenek, kutatásuk és szabályozásuk éppen ezért rendkívül sürgető feladat - foglalja össze a portál, miért fontos a mikroműanyagok problémája.
Akit bővebben érdekel a téma, a mikromuanyag.hu honlapon szószedettel, háttéranyagokkal, szakcikkekkel, magyarázatokkal feltöltött oldalon tájékozódhat.
A fotó forrása: Pixabay.