Tavaly decemberben a tartalékok 2,818 milliárd euróval csökkentek, amit az MNB azzal magyarázott, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) és a Magyar Államkincstár (MÁK) devizaműveletei csaknem 1,6 milliárd euróval csökkentették a devizakészleteket. Ebből mintegy 1 milliárd euró a prémium euró államkötvények (pemák) lejáratához, a fennmaradó rész pedig az ÁKK MNB-nél vezetett számláján a keresztárfolyamok mozgásához kötődött.

Az MNB lakossági devizahitelek forintosításához kötődő devizaswap ügyleteinek lejáratai csaknem 200 millió euróval, míg az egyhetes devizalikviditást nyújtó jegybanki swapügyletek majdnem 500 millió euróval csökkentették a devizatartalékot. Kisebb mértékben egyéb tényezők, mint a devizatartalék keresztárfolyam-változásokból eredő átértékelődése és a devizakamat fizetések is csökkentették a tartalékokat.

A nemzetközi tartalékok február végi állománya 4,692 milliárd euróval alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.

Várható volt

Az MNB 2014 óta a külső sérülékenység megítélésének javítása érdekében számos lépést tett, amelyekből eleve következett a devizatartalék szintjének, egyúttal a tartalékolás költségeinek csökkentése.

Ezek között a két legfontosabb a külső adósság belföldi finanszírozásának erősítése és a jelzáloghitelek forintosítása volt. Az előbbivel az államháztartásnak, utóbbival pedig a bankszektornak segítette elő, hogy a finanszírozás egyre inkább hazai forrásokra támaszkodhasson. A mozgásteret az adta, hogy a tartalékok szintje érdemben meghaladja a befektetők által elvárt mértéket.

Az önfinanszírozási koncepció megvalósulásával az adósságkezelő kevesebb devizát fog bevonni, mint amennyit törleszt, így a devizatartalék szintje a törlesztésekkel egy időben csökken.