Ismét 6 százalék fölé szökött fel tegnap a tízéves spanyol államkötvények hozama, először azóta, hogy szeptember 6-án az Európai Központi Bank (ECB) bejelentette: szükség esetén beavatkozik az eurózóna kötvénypiacán. A 30 bázispontos ugrás jól jelezte, mit gondolnak a piacok arról a huzavonáról, amelybe Mariano Rajoy kormánya belemanőverezte Spanyolországot, újabb menetet nyitva az euróválságban. A bankrendszer, illetve a tartományok bedőlésével szembenéző Madrid minden győzködés ellenére sem folyamodott eddig uniós segítségért, anélkül viszont az ECB nem kezdi meg egy ország kötvényeinek vásárlását.

Rajoy tavaly decemberben azzal az ígérettel került hatalomra, hogy nem kér segítséget; ennek megszegése komoly arcvesztést jelentene, hiszen az idő tájt Spanyolország még sokkal jobban szerepelt a piacon az akkor ugyancsak kormányt váltó Olaszországnál. Az olasz tízéves kötvények hozama december végén 200 bázisponttal volt magasabb a spanyolokénál − idén márciusban fordult a kocka, s azóta a spanyolok drágábban finanszírozzák magukat, mint az olaszok. Márpedig Rajoy arra játszik a Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint, hogy ha már segítséget kell kérni, akkor az olaszokkal együtt tegye azt − így kisebb a presztízsveszteség és talán jobb feltételeket is el lehet érni.

Az olaszoknak sikerült...

Ez a taktika egyelőre nem jön be: az olaszok sikerrel veszik a piaci akadályokat − tegnap fél éve a legalacsonyabb, 1,503 százalékos hozammal tudtak kibocsátani 9 milliárd eurónyi féléves papírt −, Mario Monti szakértői kormánya pedig meggyőzőbb az európai partnerek szemében, mint a spanyoloké. Madridnak már csak azért is nehéz lenne magával rántania Rómát, mert idén az olasz költségvetési hiány a GDP 2,6  százaléka körül alakul (elsődleges többlet mellett), a spanyol viszont minden jel szerint több lesz a megcélzott 6,3 százaléknál. (Igaz, az adósság/GDP arány terén fordított a helyzet − a spanyoloké 70 százalék alatt, az olaszoké bőven 120 százalék fölött van.)

Lehet azonban, hogy Rajoynak az országot szétfeszítő törekvések miatt kell majd "előbb félrerántania a kormányt". Miközben Madridban a parlament előtt tömegek tüntettek a megszorítások ellen, a leggazdagabb tartomány, Katalónia kormányzója, Artus Mas november 25-re előrehozott választásokat írt ki, miután Rajoy elutasította a tartományok nagyobb fiskális önállóságát. A katalán választás lényegében referendum lesz az elszakadásról − vélik elemzők, emlékeztetve arra, hogy a spanyol GDP ötödét adó tartomány székhelyén, Barcelonában két hete másfél milliós tömeg követelte a függetlenséget. E törekvések felerősödése arra ösztökélheti a központi kormányt, hogy még azt megelőzően kérjék az uniós mentőakciót, hogy egy esetleg elszakadni kívánó országrész közölhetné: neki semmi köze a spanyolok adósságaihoz.

A forint is megérezte a félelmeket

Mindez meglátszott a forint árfolyamán is. A magyar deviza ugyanis kitört a korábbi 280 és 285 közötti sávjából, délután ugyanis már közel 286 forintot kellett adni egy euróért. ezzel kicsit feljebb tólódott a sáv, ami nem is meglepő, hiszen a keddi kamatcsökkentéssel védtelenebb lett a magyar deviza, amire több szakértő is figyelmeztetett.

A dollár erősödésével a svájci frank is drágult az euróval szemben. Az euró/frank keresztárfolyam 1,208-ig ment el, így szép lassan kezdi visszaadni a korábbi emelkedését az euró ebben a devizapárban. Így a forint jegyzése délután 222 volt a dollárral szemben, míg egy frankért valamivel több mint 236 forintot kellett adni.