A svájci frank felértékelődése okozta komoly problémát a kereskedelmi bankok, a jegybankok és a hiteladósok közötti megállapodással kellene megoldani, nem pedig állami beavatkozással - így vélekedett Andreas Treichl, az Erste Group elnök-vezérigazgatója a Financial Timesnak a magyarországi, fix árfolyamot előíró devizahitel-végtörlesztési rendelkezések kapcsán.

Az FT mai írása megállapítja, hogy a végtörlesztési rendelet rosszul érinti az 5,4 milliárd eurónyi svájci frank alapú hitelt kihelyezett osztrák hátterű bankokat, amelyek számára így most Magyarország okozza a legnagyobb fejfájást, miközben a görög, spanyol és olasz állampapír-kitettségük viszonylag alacsony.

Lehetséges ráadásul, hogy más, szintén komoly devizaadóssággal bíró közép- és kelet-európai ország számára is vonzó lesz a magyar példa, és hasonló módon a külföldi bankok kárára enyhítenék a polgáraik terheit - figyelmeztet Markus Heidinger, a Wolf Theiss szakjogásza. Úgy véli, emiatt küzdenek foggal-körömmel a bankok a vonatkozó magyar jogszabály ellen, akár EU-s szinten is.

Az FT kedden is foglalkozott a végtörlesztési rendelettel. Ennek kapcsán azt írta a lap, hogy külföldi bankok és kormányok arra figyelmeztetik Magyarországot, hogy a devizahitelek végtörlesztéséről hozott törvény vagyonkisajátításnak tekinthető, ami kárt okozhat az ország bankrendszerének és gazdaságának. Osztrák és olasz bankok felszólították a brüsszeli bizottságot, hogy vizsgálja ki a szerintük az Európai Unió szabályaival ellentétes jogszabályt, amely veszedelmes precedenst teremthet.

A végtörlesztésről hozott döntés egyértelmű beavatkozós magánszerződésekbe, ami bizonyos fokig megváltoztatja a tulajdonhoz fűződő jogokat − értékelte a lapnak nyilatkozva a helyzetet Josef Christl, az osztrák jegybank egyik korábbi igazgatója. Általános az az érzés, hogy Magyarország nem cselekszik összhangban az európai környezettel, amelyben létezik − tette hozzá. Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta a lapnak, hogy a kormányt a devizahitelek okozta probléma súlyossága késztette a rendkívüli lépésre, amely szerintük nem ütközik az EU szabályaival.