Idén januárban a fogyasztói árak átlagosan 0,9 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, decemberhez képest 0,1 százalékkal mérséklődtek - adta hírül a KSH.

Amennyiben az olajárak tovább csökkennek, vagy tartósan a jelenlegi szinten maradnak, az idei infláció 0,4 százalékponttal lehet alacsonyabb az általuk várt évi átlagos 1,4 százaléknál, és további lefelé mutató kockázatot jelent a háztartási energiaárak esetleges további csökkentése is - véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Arra számít, hogy az infláció az év végére elérheti a 2,4 százalékot, de 2017 közepéig nem éri el a 3 százalékos jegybanki inflációs célt. Ez tartóssá teheti az alacsony kamatokat, valamint lehetővé tesz további nem-konvencionális monetáris politikai intézkedéseket.

Kapcsolódó

A Takarékbank elemzője szerint a meglepetést leginkább az élelmiszerárak és a szolgáltatások árainak vártnál enyhébb emelkedése okozta. A következő hónapokban az üzemanyagárak további csökkenése, valamint bázishatások miatt az infláció újra mérséklődhet, az év közepéig várhatóan nem éri el az 1 százalékot.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is azt emelte ki, hogy az éves inflációs ráta alulmúlta a várakozást, a szakértő nem számított a fogyasztói üzemanyagárak ilyen mértékű - 5,4 százalékos - csökkenésére. Úgy véli, hogy a márciusi kamatdöntő ülés alkalmával várhatóan lefelé fogja módosítani a - decemberi inflációs jelentésben szereplő 1,7 százalékos - éves inflációs várakozását a jegybank és újabb lépéseket tehet a pénzügyi kondíciók lazítására, elsősorban nem-konvencionális eszközökkel. A januári adat fényében Ürmössy felülvizsgálta az idei inflációs előrejelzését, és a korábban vártnál alacsonyabb, átlagosan 0,7 százalékos inflációt prognosztizál 2016-ra.

Az inflációs alapfolyamatokat megragadni hivatott és az MNB által számított inflációs alapmutatók az előző hónaphoz képest enyhén emelkedtek, de a mutatók szintje továbbra is visszafogott inflációs környezetre utal - állapította meg az MNB.

A januári adat kissé elmaradt a bank által várt 1 százalék feletti értéknél - kommentált Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője. Az adatok alapján a K&H elemzője szerint látszik, hogy a sertéshús áfájának csökkentése átment az árakba. Az élelmiszereknél 0,4 százalékos növekedést mért a KSH, ami elsősorban a szezonális élelmiszereknek köszönhető, a termékcsoportban visszafogta az áremelkedés ütemét a sertéshúsok áfájának 5 százalékra történő mérséklése.

Ha következő hónapokban nem lesz komolyabb üzemanyagár-emelkedés, akkor az év közepén 0 százalék alá is "benézhet" az infláció, az év egészében pedig 1 százalék alatt maradhat - vélekedett. Decemberre azonban 2 százalék körüli értékre gyorsulhat az árindex. Németh szerint meglepő, hogy miközben a belső kereslet és fogyasztás élénkülőben van, a piaci szolgáltatások - például a belföldi üdülés, a garázsbérlet, teherszállítás - ára a tavaly januárinál lassabb ütemben nőtt. Az is látszik a friss adatokból, hogy a belső fogyasztás élénkülése elsősorban a fogyasztási cikkek árában csapódott le.

A maginfláció alig változott, mivel a tartós fogyasztási cikkek árának emelkedését ellensúlyozta a szolgáltatások árának további mérséklődése - állapította meg Balatoni András, az ING vezető elemzője. Várakozása szerint az év közepére 0 százalékra csökken az infláció.

A sertéshús áfájának 5 százalékra csökkentése magas arányban, csaknem 88 százalékban "átment" az árakba, éves szinten 17,3, havi alapon 15,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni a sertéshúsért januárban. Mivel a fogyasztói kosárban a sertéshús súlya 1,3 százalék az összes cikkek között, az árcsökkenés 0,2 százalékponttal mérsékelte a fő inflációs mutatót. Az év során várhatóan gyorsul az üzemanyagárak csökkenésének üteme, a tavalyi árak bázishatása miatt, ami tovább csökkenti az inflációt.

A CIB Bank elemzői kiemelték, hogy a piacon 1,1-1,2 százalékos 12 hónapra visszatekintő inflációt vártak, ugyanakkor megjegyezték: az alapfolyamatokat jobban mutató maginfláció kissé tovább emelkedett, januárban elérve az 1,5 százalékot, a decemberi 1,4, illetve a 2015-ös átlagos 1,2 százalék után.

A monetáris politika szempontjából jelentősebb tételek - szolgáltatások, tartós fogyasztási cikkek - árszintje enyhén emelkedett - ismertették. A CIB elemzői úgy látják, hogy monetáris politikai reakció egyelőre nem valószínű.