Az erről szóló törvény egyúttal újraszabályozza a befektetési alapkezelőket és a kollektív befektetési formákat, valamint bővíti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendeletalkotási jogkörét.

Az ÁÉKBV olyan nyílt végű befektetési alap, amelynek a befektetési és hitelfelvételi szabályait kormányrendelet határozza majd meg. A javaslat két alfaját különbözteti meg. A gyűjtő-ÁÉKBV olyan alap, amely tőkéjének legalább 85 százalékát másik ÁÉKBV értékpapírjaiba fekteti. Ez a másik alap a cél-ÁÉKBV. Az ebbe való befektetéshez előzetes felügyeleti engedély szükséges.

Két típus

Az ÁÉKBV alapkezelő kétféle lehet: olyan, amely más uniós tagállamban bejegyzett és Magyarországon fióktelepet működtet, illetve amelyet Magyarországon jegyeztek be. Ez utóbbi viszont jogosult fióktelepet működtetni az EGT tagállamokban.
Az ÁÉKBV alapkezelőkre speciális szabályok vonatkoznak, s az ÁÉKBV által forgalomba hozott értékpapírok más európai uniós tagállamban is forgalomba hozhatók.

A kollektív befektetési formának tekintett befektetési alapot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete veszi nyilvántartásba. Az alap törvényes képviselője a befektetési alapkezelő, aki a befektetési alap nevében eljár. A befektetőknek a befektetési alappal szemben fennálló követelését és egyéb jogait a befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegy testesíti meg.

Zártkörű és nyilvános befalap

A befektetési alap lehet zártkörű és nyilvános. A befektetési jegyek visszaválthatósága szempontjából az alap nyíltvégű vagy zártvégű, futamideje pedig határozott vagy határozatlan lehet. Az alapkezelő fektethet értékpapírba vagy ingatlanba, illetve az uniós harmonizáció szerint működhet ÁÉKBV-ként, vagy harmonizáció nélkül, nemzeti szabályok szerint.

A nyilvános alap induló saját tőkéje értékpapíralap esetén 200 millió, ingatlanalapnál egymilliárd forint. A zártvégű alapok legkisebb indulótőkéje az előbbiek fele. Az alapkezeléshez felügyeleti engedély kell, s ezt akkor kapja meg, ha rendelkezik legalább 125 ezer euró (jelenlegi árfolyamon 38 millió forint) induló tőkével. Ha a kezelt portfólió meghaladja a 250 millió eurót, akkor szavatoló tőkéjét ki kell egészítenie.

Részalapok is létrehozhatók

A befektetési alapon belül részalapok is létrehozhatók, és egy részalapon belül több befektetésijegy-sorozat is forgalomba hozható. Az alap kezelését - a felügyelet előzetes engedélyével - másik alapkezelőnek át lehet adni.

Új a szabályozásban, hogy nyíltvégű értékpapír befektetési alap esetében, ha a befektetési alap eszközeinek 5 százalékát meghaladó része illikviddé (azaz nem váltható éven belül készpénzzé) vált, a befektetési alapkezelő - a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében - dönthet ezeknek az eszközöknek a befektetési alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belül történő elkülönítéséről.

Becsúszott egy adótörvénymódosítás is

A javaslat több törvényt, így például a hitelintézetit, a biztosításit és a felügyeletit is módosítja, de ebben szerepel a zárószavazás előtt benyújtott módosítás elfogadásával az idei, a 2011. évi költségvetési törvény módosítása is a Magyar Fejlesztési Bank alaptőkeemelése miatt.

A törvényjavaslathoz a zárószavazás előtt érkezett módosító javaslatokat jóváhagyva ebben a törvényben módosították az adózás rendjéről szóló törvényt is. Az indoklás szerint az adócsalások visszaszorítása érdekében a jogszabály úgy rendelkezik,hogy 2012. február 1-jétől 75 napra nő a visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalásának határideje.

Azoknak az adózóknak, akik minden számlájukat, mely után az adott bevallásban levonást érvényesítenek, kifizették, kedvezőbb kiutalási határidőt - összeghatártól függően 30, illetve 45 napot állapít meg a törvény. Ha az adózó valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, akkor az adóhatóság a bevallásban visszaigényelt adó összegének 5 százalékáig, magánszemély adózó esetében legalább 200 ezer forintig, más adózó esetében legalább 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Magánszemélyek esetében a változatlanul 30 napon belül, de legkorábban az adóévet követő március elseje után. Ezzel megszűnik az a lehetőség, hogy az elektronikus úton benyújtott személyi jövedelemadó bevallás esetén a kiutalást legkorábban február elsején teljesítse az adóhatóság.

Fogyasztói csoportok tilalma

Ebben a törvényben módosították a fogyasztóvédelemről szóló törvényt is, amely szerint 2014. január 1-jéig nem lehet fogyasztói csoportot létrehozni. A jogszabály eddig azt mondta ki, hogy 2012. január elsejétől tilos fogyasztói csoportot létrehozni, a módosítás most az átmeneti időszakot határozza meg.

Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a fogyasztói csoport konstrukció jelentős kockázatot jelent a fogyasztók számára. Ezért szükséges az állami beavatkozás, s vonatkozó jogszabály megalkotásáig szól a tilalom.

Az új törvény a jövő év első napján hatályba lép. A működő befektetési alapkezelők az új szabályoknak jövő év április 30-ig kötelesek megfelelni.

A képviselők 250 igen szavazattal, 34 jobbikos tartózkodás mellett döntöttek a kormány előterjesztésének elfogadásáról. Az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson.