A miniszter felidézte, hogy az önálló zálogjogot a II. világháború előtti magyar magánjog, 1996-tól pedig a régi Ptk. is ismerte és szabályozta, a két éve hatályba lépett új Ptk. viszont megszüntette, és pótlására a különvált zálogjogot vezette be. Ez azonban nemzetközileg nem ismert és nem elismert, az önálló zálogjog intézményének előnyeivel nem rendelkezik, a gyakorlat próbáját nem állta ki - indokolta a változtatást Trócsányi László.

Az önálló zálogjog bevezetése növelheti a hitelezési volument és így a magyar bankszektor versenyképességét, valamint elősegítheti a jelzáloglevél-hitelpiac növekedését, a lakosság számára pedig alacsonyabb kamatokat tehet lehetővé, illetve bővítheti a lakosság biztonságos befektetési megtakarítási lehetőségeit.

Fidesz: a gyakorlatban felmerült igényekre jó választ ad a módosítás

Salacz László (Fidesz) értékelése szerint a 2014-ben hatályba lépett Ptk. módosítása a gyakorlatban felmerült igényekre megfelelő időben jó választ ad, a gazdasági versenyképességet szolgálja, és eddig nem szabályozott területeket is jól lefed - kellő körültekintéssel, megalapozottsággal. A módosítás parlamenti benyújtása előtt ötpárti egyeztetés volt, amelyen a szocialisták nem vettek részt, az LMP és a Jobbik azonban kételyei ellenére konstruktív volt.

A kormánypárti képviselő szerint a módosítások elsődlegesen a zálogjogot érintik. A magyar bankszektor hitelezési volumenének növelése érdekében szükséges az önálló zálogjog újraszabályozása - magyarázta. Hozzátette: az önálló zálogjog a lakáspiaci hitelezésen keresztül hozzájárulhat ahhoz, hogy a kamatszint alacsonyan maradjon, nagy előnye még az is, hogy bővülhetnek a lakosság biztonságos befektetési, megtakarítási lehetőségei is. Szerinte a szabályozás biztosítja a zálogkötelezett védelmét.

A vezető tisztségviselőkről közölte, a módosítás biztosítja azt is, hogy szándékos károkozás ne maradjon következmény nélkül és a kárt szenvedettet is kompenzálják.
A szülőtartással kapcsolatban azt kérte, ne nyissák újra az alaptörvény elfogadásakor már lefolytatott vitát. Szerinte a módosítással nem lehet majd visszaélésszerűen alkalmazni ezt a jogintézményt, mert egyéves jogvesztő határidő szerepel benne az igényérvényesítésre.

Az MSZP nem támogatja a javaslatot

Bárándy Gergely (MSZP) kérdésesnek tartotta, hogy két év után szükség van-e elvi jelentőségű kérdések, mint az önálló zálogjog újraszabályozására. Szólt arról is, hogy az ötpárti egyeztetésen azért nem vettek részt, mert nem kapták meg az akkor már elkészült normaszöveget, amelyet az egyeztetés után egy nappal be is nyújtottak a parlamentnek. Szerinte ez is mutatja, hogy csak látszategyeztetés zajlott.

A személyiségi jogokkal kapcsolatban több észrevétele is volt. Elmondta, a jogalkotási törvénnyel ellentétes, hogy egy jogszabály szó szerint megismétli az alaptörvény rendelkezését. Emellett egybeesést is látott, hiszen "a Fidesznek a körét érintően jelenik meg ilyen probléma", amit aztán jogszabályalkotás követ. Bárándy Gergely szerint a Habony Árpáddal és a Mészáros Lőrinccel való kapcsolattartások borzolják fel az emberek kedélyeit.

Az ellenzéki politikus úgy értékelt, csökkenti a vezető tisztségviselő most még fennálló felelősségét a javaslat. Ezek a rendelkezések a magán- és az állami cégek tisztségviselőire is vonatkoznak - mutatott rá. Ismét egybeesést látott a törvényi szabályozás és a közéletben felmerült ügyek között, példaként Matolcsy Györgyöt, a jegybank vezetőjét, illetve az MVM ügyeit említette.

Korózs Lajos (MSZP) a szülőtartással kapcsolatban beszélt arról, hogy ritka az a gyerek, aki nem segít idős, beteg szülein, ahogy az is ritka, hogy a szülők ne tennének meg mindent a gyerekéért. Nincs is gond azzal, hogy elvárjuk a kölcsönös gondoskodást, csakhogy a kormány ezen elemi szolidaritás mögé bújva akarja ellehetetleníteni, hogy jó sok ember ne férjen hozzá az állami szolgáltatásokhoz - mondta, jelezve, nem támogatják a javaslatot.

KDNP: kellően átgondolt a módosítás

Aradszki András (KDNP) pártja támogatásáról biztosítva az előterjesztést azt mondta, a törvényjavaslat kellően átgondolt, dogmatikusan megalapozott. Hozzátette: véleménye szerint kellő megfontolás vezette az javaslat előkészítőit, hogy az önálló zálogjogot újra életre keltsék. Azért is fontosnak nevezte a módosítást, mert az alaptörvényben megjelenő rendelkezéseket részletezi, igazítja a való élethez. Példaként említette, hogy az előterjesztés nyomatékosítja, mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.

A kormánypárti politikus a vezető tisztségviselőkkel kapcsolatos módosításról azt mondta, a tisztségviselők egyetemleges felelőssége a társaság tartozásáért súlyos, aránytalan, kezelhetetlen állapotokat idézett elő. Rendre jöttek a fizetési felszólítások olyan dolgok miatt, amelyekre az ügyvezetőnek ráhatása nem volt.

A szülőtartással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a kötelezettség nem korlátlan, nem feltétel nélküli, és nem a jó szándékú embereket veszi célba, hanem azokat, akik elfeledkeznek alapvető kötelezettségeikről. Szerinte ehhez hasonló szabályozás a szocialista kormányok idején is volt a szociális ellátási törvényben.

Jobbik: a banki érdekeket és az állami felelősség átruházását szolgálja a javaslat

Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka az önálló zálogjog intézményének tervezett újbóli bevezetését úgy kommentálta: a törvényjavaslatban a bankok érdekét látja megfogalmazódni, szerinte a kormány könnyítéseket akar adni a pénzintézeteknek, már megint a banki igényeket fogadta be.

A jobbikos képviselő élesen bírálta a szülőtartás intézményét is, amelyet "politikai atombombaként" jellemzett. Szerinte nem a szolidaritást szolgálja az elképzelés, az ugyanis valójában arról szól, hogy az állam megpróbál kivonulni a szociális szektorból, és a gyermekekre akarja hárítani a költségeket. Az állam a felelősségét akarja átruházni - jelentette ki.

A vezető tisztségviselők felelősségével kapcsolatban azt mondta, hogy a szándékosság mellett a súlyos gondatlanságot is be kellene emelni a kódexbe.

Az LMP azzal sem ért egyet, hogy módosítani kellene a Ptk.-t

Schiffer András, az LMP vezérszónoka már azzal sem ért egyet, hogy a Ptk. néhány évvel ezelőtti hatálybalépése után máris hozzányúlnak a kódexhez. Az ellenzéki politikus a szülőtartást szociális, az önálló zálogjogot pedig pénzügyi aknának tartja.

Utóbbiról úgy fogalmazott: óvakodna attól, hogy visszacsempésszenek a Ptk.-ba olyan elemeket, amelyeknél fiktívek a fedezetek. Ezek a konstrukciók ugyanis szerinte hozzájárulhatnak a "pénzügyi lufik" kialakulásához. Ez a törvénymódosítás nem szakmai érdekekből, hanem a bankok érdekében születik - mondta Schiffer András is.

A szülőtartásról neki is az volt a véleménye, hogy az idősgondozásból kivonulást készíti elő az állam.

Trócsányi: munkabizottság készítette elő a Ptk.-módosítást

Trócsányi László igazságügyi miniszter a vezérszónoki körre reagálva felidézte, tavaly januárban született döntés arról, hogy egy munkabizottságban vizsgálják a nagy kódexek működési tapasztalatait. E testületben pedig nem banki, hanem jogi szakemberek ülnek.

Az önálló zálogjog kérdésében a tárcavezető visszautasította, hogy lobbiérdekek alapján dolgozott volna a tárca. Azt mondta, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel teljes egyetértésben szorgalmazták az önálló zálogjog újbóli bevezetését, amelyről megkérdezték a bankszövetséget is. A gazdaság jobb működéséhez szükség van erre az intézményre - jelentette ki.

A szülőtartásról úgy nyilatkozott: az állam nem vonul ki a szociális ellátásból, nem tartalmaz ilyet a jogszabály-módosítás.

Fidesz: a magyarok érdekét szolgálja a zálogjog visszavezetése

Tuzson Bence (Fidesz) szerint szükség van a törvénymódosításra és a Ptk. időnkénti felülvizsgálatára. Fontos módosításnak tartotta a zálogjog visszavezetését a magyar jogba, szerinte ezt a magyar emberek érdeke indokolja nem lobbiérdekek. A módosítás azt segíti elő, hogy a magyar emberek és vállalkozások olcsón hitelhez jussanak.

A javaslat változtat a gazdasági társaságok tisztségviselőinek felelősségének szabályozásán is, mert ez jelenleg nem teljesen egyértelmű. A szülőtartással kapcsolatban azt mondta, ez világnézeti és erkölcsi kérdés is, aminek beemelése jogszabályi szinten is fontos.

MSZP: nem támogatható a javaslat

Bárándy Gergely (MSZP) kijelentette, az önálló zálogjoggal kapcsolatban ismertek a negatív gyakorlati tapasztalatok, hiszen ezt korábban homályos tranzakciók keretében alkalmazták. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Kúria polgári kollégiuma sem támogatja a Ptk. ezen módosítását.

Kifogásolta a szülőtartási kötelezettséggel kapcsolatos módosításokat, ő is úgy értékelte, ezzel a magyar állam egyre kevesebb területen kíván felelősséget vállalni szociális téren az állampolgárairól. Hangsúlyozta: abban nincs vita, hogy a gyerekeknek illik és kell az idős szülőkről gondoskodni, de ettől függetlenül egy szociális jogállamban az állam gondoskodik az állampolgárairól.