Nagy tömegben még nem jönnek, napi pár esetről van szó, de március eleje óta fokozatosan emelkedik a menekült páciensek száma - mondja az egyik budapesti kórház gyermekorvosa a Szabad Európának. A portálnak nyilatkozó orvosok szerint a gyerekek állapota vegyes, akadnak elhanyagoltabbak, de általában ugyanolyan konszolidált családok, mint bármelyik itteni.

Általában láz, hányás, hasmenés miatt fordulnak orvoshoz a szülők, és jellemző, hogy gyorsan szeretnének valami megoldást, mert mennek is tovább. A háború elől menekülő gyerekekre nincs külön vizsgálati protokoll. Ugyanakkor valószínűleg kell számolni az érkezésükkel olyan fertőző betegségekkel, amelyek ellen a magyar lakosság alapvetően oltott.

Kapcsolódó

Azt nehéz ellenőrizni, hogy az Ukrajnából érkező gyermekeket valóban beoltották-e. Ha nincs oltási könyv, bemondás alapján kell elhinniük. Ukrajnában a gyermekek oltási rendje lényegesen nem különbözik a magyar oltási rendtől.

Van némi eltérés abban, hogy hány hónaposan kapják meg az oltásokat, de nagyjából ugyanazokat adják be nekik, mint a magyarországi gyerekeknek, leszámítva a bárányhimlő és a pneumococcus elleni oltást, ezek Ukrajnában még nem kötelezők, csak választhatók.

Az Ukrajnából érkezők esetében számolni kell a kanyaróval vagy a polióval.

Ukrajnában 2018–19-ben volt jelentősebb kanyarójárvány, amelyet a koronavírus 2020-ra kiszorított, hiszen a Covid miatt elrendelt korlátozások, a maszkviselési, távolságtartási kötelezettség, a közösségi együttlétek tilalma a kanyaró ellen is hathatott. De még így is 2020-ban 264 regisztrált ukrajnai kanyarós megbetegedésről ír az Egészségügyi Világszervezet (WHO), ami ahhoz képest, hogy Magyarországon egy sem volt, magas szám. A WHO a menekültek miatt a kanyaró mellett a polióra, a járványos gyermekbénulás veszélyére is felhívta a figyelmet.

„Magyarországon ezek a betegségek az oltásoknak köszönhetően elvétve jelentkeznek, illetve évekig egyáltalán nem fordulnak elő ilyen kórképek, de az Ukrajnából érkezők esetében számolni kell velük, fel kell tudni ismerni, és ez kihívás elé állítja a gyermekorvosokat."

Bekerülnek az ellátórendszerbe

A magyar törvények szerint, ha valaki három hónapnál hosszabb időn át tartózkodik Magyarországon, akkor a magyar rend szerint be kell oltani. A lakosság széles körében ugyanakkor ezek a betegségek nem jelentkeznek, hiszen mire ezek a gyerekek közösségbe kerülnek, hetek telnek el, addigra már az alapellátás, a házi gyermekorvosi, védőnői rendszer látóterébe kell kerülniük.

Az olyan klasszikus fertőző betegségek is helyi járványokat okozhatnak a közeljövőben Európában, amilyen a kanyaró, a rubeola, a mumpsz vagy a szamárköhögés. Az ukránok körében ugyanis nemcsak a Covid, hanem ezek ellen is alacsony, harminc százalék alatti a lakosság átoltottsága. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) arra figyelmezteti az Ukrajnával szomszédos országokat, hogy a menekülteket mielőbb be kell vonni a koronavírus, a gyermekbénulás, illetve a kanyaró elleni helyi oltási programokba.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.