Az Európai Uniónak  öt év alatt 2,5 ezer milliárd euróba, vagyis a közösség 2025-ös költségvetésének több mint 12-szeresébe, Magyarországnak pedig 20 ezer milliárd forintba kerülne Ukrajna integrációja. Ez minden egyes magyar állampolgárt - a csecsemőktől az idősekig - 2 millió forintnyi költség terhelné - közölte Siklósi Péter, a Külügyi Intézet vezető kutatója „A csatlakozás ára: Ki fizeti meg Ukrajna EU-tagságát?" című tanulmány bemutatójakor. 

Ezek a számítások min alapulnak, arra az esetre vonatkozna, ha mondjuk holnap csatlakozna Ukrajna az EU-hoz?

Kapcsolódó

Ez az esetleges tagság első öt évére vonatkozna, végső soron teljesen mindegy, hogy mikortól számoljuk. A gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy az uniónak kellene vállalnia Ukrajna újjáépítésének, újrafelfegyverzésének és részben az állam működtetésének a költségeit. Továbbmenve az ukrán haderő fenntartását is ide kell érteni és ez esetben egy egymilliós hadseregről beszélünk. Ezen kívül más költségekkel is érdemes számolni: a közös agráralap 20-25 százalékát Ukrajna kapná meg, tehát ennyivel kevesebb forráshoz jutnának az európai gazdák is. 

Az agrártámogatások átrendeződése miatt egy átlag magyar gazdálkodó fél évtized alatt 3,2 millió forintot veszítene.


Aztán azok az uniós alapok, amelyek a fejletlenebb régiók felzárkóztatását hivatottak elősegíteni, ezeknek teljes egészét felszívná, lényegében csak Ukrajna profitálna ebből. 

Vannak olyan kijelentések egész magas uniós szinten, hogy Ukrajna jól halad az integráció irányába, igaz ezt nagyjából 20 éve halljuk. Van realitása az uniós csatlakozásnak belátható időn belül vagy ez ugyanolyan lebegtetés, mint a balkáni országok vagy Törökország esetében?

Mára Ukrajna NATO-csatlakozása lekerült a napirendről, ezért sokan az uniós csatlakozást egyfajta vigaszdíjként szánják az országnak és ezt megpróbálják ezt gyorsított eljárásban átnyomni. Amellett, hogy ez igazságtalan volna azokkal a többségében nyugat-balkáni államokkal szemben, amelyek évtizedek óta készülnek a csatlakozásra vagy már tagjelöltté is váltak évekkel ezelőtt, Ukrajna felkészültsége közel sincs ahhoz, mint ahol a balkáni államok tartanak.

Nagyon távol vannak még a feltételek teljesítésétől, éppen ezért nincs realitása, ám van egy nagy politikai nyomás most mindenkin.

Bízom benne, hogy a magyar kormányt beleértve, nemcsak szavak szintjén ragaszkodnak fognak a tagsági feltételek teljesítéséhez - ami nyilvánvalóan lehetetlenné fogja tenni a gyors közeledést. Pláne, mert itt konszenzusos döntésről van szó. 

Ukrajna uniós integrációja valóban olyan komoly helyzetbe hozná az Uniót - ahogy ön fogalmazott - hogy nem is élné túl. Ez azért elég súlyos kijelentésnek tűnik, ez a legrosszabb forgatókönyv?

A legrosszabb épp az a folyamatos nagy nyomás, hogy Ukrajna minél előbb tag legyen, az, hogy ilyen amúgy megosztó üggyel kötné le magát Európa. Miközben a versenyképességgel kellene foglalkozni,  be kellene befektetni a védelembe és épp ezekről vonja el a figyelmet - miközben még egyszer: nincs realitása a csatlakozásnak. 

A NATO esetleges térnyeréséről ismert az orosz álláspont. Az ukrán uniós csatlakozásra viszont eddig Vlagyimir Putyin mindig azt mondta, hogy az ország belügye, hogy milyen gazdasági szövetséghez tartozik az ország. Mi az oka ennek a feltűnő engedékenységnek? Pláne ha úgy nézzük, hogy Putyin szívesebben látna egy Belarusz-tipusú baráti berendezkedést Ukrajnában is. 

Putyin látja, milyen súlyos helyzet elé állítaná ezzel az uniót, amely nem tudná megemészteni Ukrajnát. Ez végső soron unió felbomlásához is vezethet, de legalábbis az Európai Uniót gyengítené. Ami pedig nyilván jól jönne az orosz elnöknek. 

Uniós diplomaták: Orbán Viktor nem véletlenül van csöndben, nagyon készül valamire

Brüsszel nem zárja ki, hogy Magyarország már a héten blokkolhatja az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását. A magyar miniszterelnök most benyújthatja a számlát. >>>