A biztosok kollégiuma szerdán megvitatta a jogállamiság lengyelországi helyzetét és az ezzel kapcsolatos aggályait megfogalmazó vélemény-tervezetét, majd bejelentette, hogy hétfőn hivatalosan el is fogadja azt. Ennek jövő hétfői beélesítésére a testület első alelnökének, Frans Timmermansnak adtak mandátumot arra az esetre, ha addig Varsó nem tud "számottevő haladást" felmutatni a jogállamisági észrevételek orvoslásában.

Ezt követően Varsónak két hét áll rendelkezésére, hogy a dokumentumra választ adjon, majd az Európai Bizottsággal közösen kellene kidolgoznia az azonosított problémák megoldását. Ha ez "ésszerű határidőn belül" nem következik be, az Európai Bizottság már maga adhat ki ajánlást a kifogásolt probléma megoldására.

Amennyiben Lengyelország az ajánlásban foglaltakat nem teljesítené, az EU működéséről szóló szerződés hetedik cikkelyének értelmében lehetőség nyílna arra, hogy megvonják Lengyelország szavazati jogát az Európai Tanácsban. Ezt eddig egyetlen országgal szemben sem alkalmazták még.

Ezzel van a probléma

Bár az Európai Bizottság nem tette közzé a vélemény-tervezet szövegét, a bizottság közleményében utalt rá, hogy a központi problémát változatlanul elsősorban a lengyel alkotmánybírósággal kapcsolatos intézkedések jelentik.

A Velencei Bizottság (VB) március 11-i jelentésében úgy vélte, hogy a lengyel parlament, a Szejm előző és jelenlegi többsége is alkotmányellenes intézkedéseket hozott - emlékeztet a Bruxinfo. Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete többek között az alkotmánybíróság létszámának túlzott mértékű felduzzasztását vizsgálta, és véleményében e döntést hatályon kívül helyező alkotmánybírósági határozat tiszteletben tartására, és egy, a jogállami elveken alapuló megoldás kidolgozására szólította fel a lengyel törvényhozást.

A VB megítélése szerint a magas részvételi előírás, a döntések elfogadásához szükséges kétharmados többségre vonatkozó követelmény, valamint a sürgősségi esetek elbírálását megakadályozó szigorú szabály együtt az alkotmánybíróság hatékony működésének elvesztését eredményezné. "Ezért ezek a módosítások nem csak a jogállamot, de a demokratikus rendszer működését is veszélybe sodornák" - szögezték le márciusi véleményükben.

Az Európai Bizottság szerdai üléséről kiadott közlemény emlékeztetett, hogy március 9-i ítéletében a lengyel alkotmánybíróság maga is alkotmányellenesnek minősítette ezeket a módosításokat és eltörölte őket, a kormány ugyanakkor megtagadta az AB döntésének Hivatalos Közlönyben való publikálását és így hatályossá tételét. A törvény körül kialakult vita hónapok óta fel nem oldódó patthelyzetet eredményezett Lengyelországban.

Az EB januárban döntött úgy, hogy a lengyel alkotmánybíróság döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt - létrehozása óta első alkalommal - aktiválja az egyelőre csak bizottsági eszköznek tekintett úgynevezett jogállamisági keretet Lengyelországgal szemben, ami az első, tájékozódó szakaszban intenzív párbeszédet jelent.

Ez még messze van a magyar vita szintjétől

A bizottsági jogállamisági mechanizmus első lépésként "tájékozódást" ír elő a testület számára, majd ha ennek testületi konklúziói ezt indokolttá teszik, a testület megfogalmazhat egy írott jogállamisági véleményt a kérdéses országban kialakult jelenségről. Az utóbbit követheti - mindenekelőtt, ha a tagországi reakció nem minősül kielégítőnek - egy bizottsági javaslat, amit utóbb kiegészít egy monitorozás, az elvárt változ(tat)ások menetének a nyomon követésére. A javaslat szólhat csak az érintett országnak, de irányulhat a többi tagállam felé is, mintegy felvetve a szerződés 7. cikke szerinti eljárás formális megkezdését.

A nemzetközi sajtó a "7. cikk előszobájaként" is utal a bizottsági jogállamisági mechanizmusra, de a Bruxinfo szerint egyes EU-tanácsi források ezt eltúlzottnak vélik. "A Brüsszel kontra Varsó alkotmányügyi vita a jelen szakaszban igazából még a 2012-es EU-magyar vita akkori szintjét sem érte el. Ha majd a bizottság úgy dönt, hogy konkrét, beazonosított ügyek kapcsán vet fel leendő intézkedéseket, akkor jutnak el oda, ahol az EU-magyar vita az alkotmánymódosítás kapcsán 2012-2013-ban tartott" - mondta a brüsszeli portálnak egy EU-ügyi szakértő.

Irreális

Szerdai sajtójelentések szerint Konrad Szymanski lengyel európai ügyi miniszter a bizottsági felszólításra válaszul tartott sajtóértekezletén máris irreálisnak minősítette, hogy hétfőig Brüsszelnek tetsző áttörést lehetne elérni a vitatott kérdésekben. "Ehhez sokkal több időre van szükség" - vélte Szymanski, aki másfelől viszont "igen konstruktívnak" nevezte a lengyel kormány és az Európai Bizottság között az elmúlt hetekben folytatott megbeszélés-sorozatot, és úgy vélte, hogy az álláspontok sokat közeledtek egymáshoz.