A online magyar fiatalok 90 százaléka állítja, hogy valamilyen mértékben szorongást él meg a klímaváltozással kapcsolatban, 33 százalék pedig kimondottan erőteljesen szorong. A korosztály többsége komoly jelentőséget tulajdonít a témának: 60 százalék rendszeresen, 15 százalék pedig napi szinten foglalkozik vele. A megkérdezettek háromnegyede a saját kényelmét is feláldozná a fenntarthatóság érdekében - olvasható ki kérdőíves kutatás eredményeiből,

A válaszadók 35 százaléka számára jelenleg a klímaváltozás a legfontosabb, 21 százalékuk számára pedig a második legfontosabb kérdés, amelyet az olyan kríziseknél is súlyosabb problémának látnak, mint az ukrajnai háború vagy a szegénység.

Főleg a képzettebb fiatalok aggódnak a klíma miatt

A jelek szerint a klímaváltozás a képzettebb fiatalokat érdekli a leginkább (50 százalékuk első helyen említette ezt a problémát), a nem tanuló, legfeljebb szakiskolát végzett fiatalokat pedig a legkevésbé (nekik csupán 11 százalékuk tartja ezt a legfontosabb problémának).

A kutatók szerint ugyanis – a nemzetközi adatokból is hasonlóak – a képzettség és a társadalmi státusz nagyban befolyásolja a klímatudatosságot. A magyarországi fiatalok tanulmányaiktól és szociális hátterüktől függetlenül egyöntetűen elfogadják a klímaváltozás tényét – alig egy százalékuk mondja magát szkeptikusnak - derül ki az UNICEF Magyarország kutatásából kiderül.

Félnek és tehetetlennek érzik magukat

A hazai fiatalok csaknem 60 százaléka félelmet és aggodalmat, harmaduk pedig kimondottan dühöt él át a klímaválsággal kapcsolatban, tehetetlenséget 53 százalék, nyugalmat viszont mindössze 9 százalék érez.

A kilátások kapcsán mindössze 15 százalék mondja magát optimistának. 51 százalék, vagyis a fiatal korosztály több, mint fele nem bízik benne, hogy el lehetne kerülni a nagyobb bajt, 20 százalék pedig erősen pesszimista.

Így készült a kutatás

Az UNICEF Magyarország megbízásából a Publicus Research idén júniusban több mint kétezer 13-25 év közötti magyarországi fiatalt kérdezett meg.

A megkérdezettek 90 százaléka úgy érzi, hogy már ma, a személyes életében is találkozik a klímaváltozás hatásaival. 66 százalék szerint ez kimondottan gyakran fordul elő, 18 százalék pedig állandóan érzi a klímaváltozást a saját bőrén.

Személyes ügynek tekintik

Reménykeltő, hogy szinte a teljes korosztály személyesen is hajlandó lenne tenni a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében, mindössze 3 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem gondolja, hogy ez az ő felelőssége lenne.

A válaszadók fele mindenképpen kész arra, hogy személyes áldozatot hozzon és feladjon a kényelméből, további 26 százalék pedig nyitott lenne erre abban az esetben, ha mindenki más is hasonlóképpen cselekszik.

Még több infót akarnak a fiatalok

Szintén lényeges visszajelzés, hogy a magyar fiatalok csaknem háromnegyede kifejezetten elégedetlen azzal, amennyi információhoz az oktatási rendszeren keresztül jelenleg jutnak a témával kapcsolatban és még többen, 84 százalékban érzik úgy, hogy szeretnének több tudást kapni az iskolában a klímaváltozásról és a fenntarthatóságról - írta az UNICEF Magyarország.

Ezen adatok nyomán is döntött úgy a szervezet, hogy elindítja Klímahősök című kezdeményezését, amelynek célja, hogy valódi tudást, valamint részvételi, megnyilvánulási és cselekvési lehetőségeket kínáljon a fiataloknak. A szeptembertől megvalósuló programra mostantól lehet jelentkezni.

A globális éghajlatváltozás hatásai a bolygó számtalan pontján már nem csak a gyerekek jövőjét veszélyeztetik, de a jelenüket is. A klímaszorongás világszerte rombolja a fiatalok mentális egészségét. Egyértelmű, hogy ők a legkiszolgáltatottabbak ebben a krízisben, felelősséggel tartozunk az okozott problémákért és segítenünk kell őket abban is, hogy kiállhassanak magukért - mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezetője.