Az Európai Bizottság (EB) azt fogja értékelni, hogy egy magánberuházó is hasonló feltételek mellett finanszírozta volna-e a projektet, illetve hogy Magyarország beruházása állami támogatásnak minősül-e. Amennyiben az EB vizsgálata azt állapítja meg, hogy a projekt állami támogatást tartalmaz, a bizottság meg fogja vizsgálni, hogy az a tervezett formában versenytorzuláshoz vezethet-e a magyar energiapiacon - derül ki a testület közleményéből.
Tekintettel a paksi projekt nagyságrendjére és jelentőségére, a bizottságnak körültekintően értékelnie kell, hogy a magyar beruházást ténylegesen piaci feltételek mellett valósítják meg vagy állami támogatást tartalmaz. Ennek megállapítása összetett elemzést igényel - mondta a versenypolitikáért felelős uniós biztos, Margrethe Vestager. A biztos szerint fontos, hogy az érdekelt felek is benyújthassák észrevételeiket.
Bár az EU-szerződés értelmében a tagállamok szabadon dönthetnek energiatermelésük összetételéről, a bizottság feladata annak biztosítása, hogy amikor közpénzeket használnak fel vállalkozások támogatásához, ez az egységes piacon belüli verseny fenntartására hivatott uniós állami támogatási szabályokkal összhangban történjék - hangsúlyozza a közlemény.
Kötelezettségszegési eljárás már indult közbeszerzés mellőzése miatt
A fentiektől függetlenül az EB a múlt héten kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben a Paks 2. atomerőmű-projekttel kapcsolatosan, mivel kétségei merültek fel a projektnek az uniós közbeszerzési szabályokkal való összeegyeztethetőségét illetően. A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre a bizottság érveinek megválaszolására.Kétségek merültek fel
A magyar hatóságok 2015 májusában bejelentést tettek a paksi atomerőmű területén létesítendő két új atomreaktor építésére irányuló tervezett beruházásról. Ebben a szakaszban a bizottságnak kétségei merültek fel afelől, hogy a szóban forgó beruházás csakugyan piaci feltételek nyomán történik, mint ahogyan azt Magyarország állítja.
Az uniós javaslattevő-végrehajtó testület ezért fogja részletesen értékelni a két reaktor építésére, üzemeltetésére és leszerelésére vonatkozó üzleti esettanulmányt az elfogadott ügyleti feltételek alapján, valamint az uniós energiapiac előrejelzéseinek figyelembevételével.
Amennyiben az értékelés azt mutatja, hogy a beruházás állami támogatást tartalmaz, az EB-nek azt kell biztosítania, hogy a projekt nem eredményez versenytorzulást a magyar energiapiacon vagy más indokolatlan torzulást az egységes piacon.
A közlemény továbbá rámutat: ahhoz, hogy egy támogatási intézkedés az uniós szabályokkal összeegyeztethetőnek minősüljön, az is szükséges, hogy az adott intézkedés a kitűzött céllal arányos legyen és egy tényleges piaci hiányosság orvosolására irányuljon. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a fennálló feltételek nem teszik lehetővé, hogy a piac önmagában, állami támogatás nélkül képes legyen a projekt megvalósítására. Végül a magyar beruházásnak megfelelő ellentételezéssel kell járnia.
A bizottsági közlemény szerint a részletes vizsgálat elindításával az érdekelt harmadik felek lehetőséget kapnak az intézkedéssel kapcsolatos észrevételeik kifejtésére. A vizsgálat mindamellett nem befolyásolja az eljárás kimenetelét - teszi hozzá az EB közleménye.
Mikor sérül uniós szabály?
A vállalkozások javára nyújtott állami beavatkozás az uniós szabályok értelmében állami támogatástól mentesnek tekinthető, amennyiben azt olyan feltételekkel hajtják végre, amelyeket egy magánszereplő piaci feltételek mellett elfogadott volna (a piaci magánbefektető elve). Amennyiben ez az elv sérül, az állami beavatkozás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke értelmében állami támogatást tartalmaz, mivel az olyan gazdasági előnyöket biztosít a támogatás kedvezményezettjének, amelyeket a versenytársaik nem élveznek. A Bizottság ezután elvégzi annak értékelését, hogy az ilyen támogatás összeegyeztethető-e a közös uniós szabályokkal, amelyek egyes támogatási kategóriákat lehetővé tesznek.