A Taylor Wessing budapesti ügyvédi irodája kedden arról adott ki sajtóközleményt, hogy a többi uniós tagállammal szemben, a magyar kormány még semmilyen lépést nem tett annak érdekében, hogy létrejöhessenek azok az előírt vállalati bejelentő rendszerek, amik lehetővé tennék a dolgozóknak, hogy bármilyen visszaélést vagy fenyegetést, a közvetlen hatóságoknak jelenthessenek.

Az EU-s szabályozás elvei alapján, ezt anoním módon tehetné meg minden olyan alkalmazottnak, akik  50-nél több embert foglalkoztató munkahelyen dolgoznak. Az ügyvédi iroda szakértője szerint ennek a legjellemzőbb módja egy telefonos forródrót kiépítése, de az erre célra kialakított webes felületek is elterjedté válhatnak, amik sok esetben még több komfortot nyújthatnak az esetleges abúzus elszenvedőinek.

A 2019-ben hatályba lépett uniós direktívának eddig mindössze 9 ország, Ciprus, Dánia, Franciaország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Málta, Portugália és Svédország felel meg, de hazánkon kívül, minden más országban megkezdték már a szabályozás kialakítását - derül ki a Transparency International EU és más civil szervezetek gyűjtéséből.

Ugyan a magyar jogrendben 2013 óta létezik bejelentővédelmi szabályozás, a kiadvány azt írja ez nem felel meg az EU-s iránymutatásnak. A Taylor Wessing irodavezetője, Torsten Braner szerint elképzelhető, hogy a friss  kormányalakítást követően, még 2022-ben napirendre kerülhet hazánkban is a téma, de egyelőre ezt lehetetlen megjósolni.

Megéri előre gondolkodni

A cégeknek a magyar szabályozás hiányában is érdemes volna elkezdeni foglalkozni a megfelelő rendszerek kiépítésével, hiszen itt nem csupán egy "egyszerű" etikai kódex elkészítéséről szól, hanem a rendszer operatív működtetésének biztosításáról és akár külső szolgáltatók bevonásáról, amik gondos tervezést és egyeztetéseket igényelhetnek - véli Braner.

A társaság döntéshozóinak elsősorban azt kell megvizsgálniuk, hogy a cég milyen kapacitásokkal rendelkezik, és például képesek-e a vállalaton belüli független és elkülönült szervezeti egységre delegálni a feladatot, akik meg tudnak felelni a direktívában megfogalmazott titoktartási, nyilvántartási és határidőkkel kapcsolatos szigorú elvárásoknak.

Bár a rendszer kötelező kiépítése nagyobb anyagi terhet róhat a munkáltatókra, a Taylor Wessing közleménye szerint, a szabályozásnak komoly pozitív hozadékai is lehetnek. Egy megfelelően kiépített rendszer ugyanis kellő bizalmat sugározhat az alkalmazottak és a partnerek irányába is, és hasznos eszköznek bizonyulhat a társaságok hírnevének megőrzésében, egy esetleges #metoo botrány, vagy pénzügyi csalás megfelelő kezelésében.