Párhuzamos terhelés alatt áll a fejlesztéspolitikai intézményrendszer, nemcsak a magyar, hanem mind a 27 EU-tagországban ez a helyzet: a 2021-2027-es uniós ciklus beindítása mellett aktuálisan megoldandó feladat a 2014-2020-as időszak zárása is.

Adja magát a kérdés, hogy az utóbbival mi dolgunk még 2023 telébe csöppenve. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy az előző hétéves programozási időszakra is az n+3-as szabály vonatkozik, így papíron idén decemberben csukódik be a kockás füzet. Egyes esetekben ugyanakkor átlóg az adminisztráció a jövő évre.

Kapcsolódó

A 2014-2020-as ciklusban az uniós tagok együttesen 479,22 milliárd euróból fejleszthetnek, ebből 353 milliárdot folyósít számukra az Európai Bizottság, a többi pedig nemzeti önrész.

Magyarországra szűkítve a kört: nekünk 32,11 milliárd euró jár, ebből 27,15 milliárd jön a brüsszeli pénztárcából, a fennmaradó 4,96 milliárd pedig a tagországi hozzájárulás, vagyis a magyar állam költségvetési terhe. A felhasználás terén 375 forintos euróárfolyamot alkalmazunk, ez rögzítve van, a plafonérték e szerint tehát meghaladja a 12 ezer milliárd forintot.

Magyarország az EU-átlag előtt

Az Európai Bizottság nyilvános bizottsági adatbázisa alapján azt látjuk, hogy november végéig Magyarország a rendelkezésre álló források 95 százalékát hívta le, miközben a tagországi átlag 87 százalék. Tekintélyt parancsoló a nyolc százalékpontos fór, összességében pedig az előkelő ötödik helyre rangsorolja hazánkat, holtversenyben a görögökkel.

Kik állnak előttünk?

  • Észtország és Litvánia már feltörte a perselyt (100-100 százalék);
  • Lengyelország már ráfordult a célegyenesre (98);
  • a csehek pedig jelenleg egy testhosszal előzik meg a magyarokat (96).

Így paradox módon előállt az a helyzet a fejlesztéspolitikában, már ami a 2014-2020-as források lehívását illeti, hogy Magyarország a teljes európai mezőnyben 27-ből ötödik, a visegrádi térségre szűkítve a kört viszont csak harmadik a négyből, stabilan maga mögött tudva Szlovákiát (88 százalék).

Marad feladat 2024-re, sőt 2025-re is

Lapunk érdeklődésére a Területfejlesztési Minisztérium (TFM) arról tájékoztatott, hogy a nyertes pályázóknak idén decemberig kell végezniük az elvégzett beruházásaik utáni papírmunkával, ugyanakkor Magyarország még jövőre is elszámolhat az Európai Bizottsággal, sőt a hétéves ciklus záródokumentuma minden bizonnyal 2025-re marad.

Az intézményrendszernek az uniós szabályozásban meghatározott, tagállamokra vonatkozó határidőket kell betartani. Navracsics Tibor stábjánál kiemelték: ezek közül az egyik leglényegesebb az elszámolhatósági időszak vége, amely

  •  az Európai Fejlesztési Alapból;
  •  az Európai Szociális Alapból;
  •  a Kohéziós Alapból;
  •  és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból finanszírozott programok esetében 2023. december 31-e.

Ahogy a korábbi ciklusok esetében is, a 2023. december 31-i határidő a kedvezményezettek által elszámolni kívánt számlákra vonatkozik, azaz a 2023. december 31-ig kiállított és a szállító felé kifizetett számlákat nyújthatják be az intézményrendszer felé.

Magyarország azokat a költségeket számolhatja el az Európai Unió felé, amelyeket a kedvezményezettek 2023. december 31-ig kifizettek. Magyarországnak az Európai Bizottság felé történő elszámolásra a hatályos uniós jogszabálynak megfelelően 2024-ben is lesz lehetősége.

 

Lezajlott a tárgyalás: Orbán Viktor „rocksztárként táncol és rombol"

Miközben feszülten tippelget az európai sajtó az uniós tanácselnök budapesti látogatásának következményeiről, a magyar kormány új plakátkampányáról is vaskos véleményeket fogalmaznak meg. A jelek szerint Orbán Viktor vétófenyegetése beválhat Brüsszelben, ahol jobban aggódnak Ukrajnáért, mint az itteni jogállamisági problémák miatt. Bővebben --->