A regionális politikáért felelős uniós biztos azért fog küzdeni, hogy a kohéziós politikára 2020-at követően is a jelenlegivel megegyező források jussanak. Ezt Corina Cretu mondta azt követően, hogy az általános ügyek tanácsa szerdán politikai vitát tartott a kohéziós politika jövőjéről - írja a Bruxinfo.

Ha az EU megtartaná 2020 után is a legfontosabb politikáit, amilyen a kohézió és a közös agrárpolitika, és még az új kihívásokra is áldozna, akkor a bizottság becslései szerint a jelenlegi 1 helyett az EU27-ek GDP-jének legalább 1,2 százalékát kell fordítania a közös költségvetésre - hangsúlyozta a román biztos, aki egyértelműen a jelenlegi status quo fenntartása mellett érvelt, vagyis a harmadik, azaz a szinten tartás mellett érvelő forgatókönyv mellett tette le a voksot.

Kapcsolódó

Brutális vágások az egyes forgatókönyvekben

Egy, a Bruxinfo által megszerzett háttéranyag másik két verziójában a regionális politikai főigazgatóság a 2020 utáni kohéziós politikai büdzsében reálértékben 26 (folyó áron 15), illetve 39 (folyó áron 30) százalékos forráscsökkentést is elképzelhetőnek tart.

A drasztikus vágás mindenekelőtt a Brexittel függ össze, ugyanis a nettó befizető britek kilépése évi nettó 10-12 milliárd eurós lyukat üt majd a költségvetésen. Günther Oettinger, a következő többéves pénzügyi tervre vonatkozó javaslatot jövő májusban előterjesztő költségvetési biztos azt szeretné, ha a "hiány" felét a tagállamok többletbefizetéssel pótolnák, míg a másik felét megtakarításokból fedeznék - emlékeztet a Bruxinfo.

A brüsszeli szakportál ugyanakkor rámutat, hogy a regionális főigazgatóság munkaanyagában felsorolt három verzió közül Cretu és vélhetően a bizottság egésze is azt a forgatókönyvet támogatná, ami a jelenlegi pénzügyi eszközök mellett biztosítaná a felzárkóztatási politika jövőjét. A másik két, forráselvonással számoló opció esetén a regionális politikai főigazgatóság komoly politikai kockázatokat lát:

A reálértéken 26, illetve 39 százalékos csökkentés megkérdőjelezné az európai szolidaritás elvét, hiteltelenítené a politika EU-szerződésben rögzített céljainak elérését és nem tenné lehetővé a polgárok közelítését az EU-hoz

- olvasható a bizottsági anyagban.

A szerzők egyenesen azt állítják, hogy a másik két forgatókönyv olyan mértékben csökkentené az uniós támogatások intenzitását, hogy a befektetések által generált kritikus tömeg és annak hatása teljesen elveszne az országok és a régiók számára. A regionális gazdasági különbségek ezzel szemben tovább nőnének, és az EU-költségvetés nettó hozzájárulói és kedvezményezettei közötti feszültségek kiéleződnének a politika jövőjéről. "Ez alááshatja az EU egységét azáltal, hogy egy politikailag káros választóvonalat húzna a régi és az új tagállamok között" - húzza alá anyagában a regionális politikai főigazgatóság.

A jó és a rossz hír Magyarországnak

A jó hír Magyarország számára, hogy a fent említett forgatókönyvekben Magyarország és a hazai régiók nem pottyannának ki a kohéziós politikából.

A rossz hír viszont, hogy ez egyáltalán nem zárja ki azt, hogy a pénzfelhasználás szabályait érintő reformok nem érintik majd hátrányosan hazánkat, és végső soron a magyar pénzes borítékot 2020 után.

Az általános ügyek tanácsának szerdai kohéziós vitája ugyanis a Bruxinfo szerint rávilágított arra is, hogy több tagállam (főleg a nettó befizetők) a jelenleginél több és szigorúbb feltételhez kötnék a felzárkóztatási forrásokhoz való hozzáférést. Több miniszter, illetve államtitkár is felvetette az észt elnökség beszámolója szerint annak lehetőségét, hogy például a jogállami elvek betartása az uniós alapokhoz való hozzáférés előzetes, ex-ante feltételévé váljon.

A büsszel portál ugyanakkor megjegyzi, hogy ezt a megközelítést, legalábbis ebben a formában az Európai Bizottság se nagyon támogatja, elsősorban azért, mert nem büntethetik a kormányok esetleges hibáiért az állampolgárokat és a vállalkozásokat. Bár Cretu szerint a jogállami elvek tiszteletben tartása is bekerül majd a követelmények közé (egyelőre még nem ismert módon), de az nem korlátozódhat a regionális politikára, hanem az valamennyi uniós politikára és pénzelosztásra alkalmazni kellene. "Egy külön mechanizmusra lenne szükség ehhez" - közölte a biztos.

(Fotó: Shutterstock)