Jelenleg is fut például a Horizont 2020 keretprogram, 2021-től pedig megemelt, 100 milliárd euró tervezett költségvetéssel, Horizont Európa néven indul az újabb hétéves pályázati ciklus. Rendkívül fontos, hogy ezeket a közvetlenül pályázható uniós forrásokat a hazai pályázók az eddiginél hatékonyabban használják ki - derült ki az eseményen.

Birkner Zoltán, az NFKIH elnöke arról beszélt: fontos, hogy a 2021-től induló Horizont Európa forrásaira sokkal felkészültebben tudjanak pályázni vállalkozásaink, kutatóintézeteink. Éppen ezért olyan intézkedéscsomagot állítottak össze a magyar pályázók ösztönzésére, amely a szakértői szolgáltatások megerősítésétől a hazai rásegítő pályázatok rendszerének megújításáig terjed. Mint kifejtette, a hazai részvétel javítását a hivatal stratégiai feladatnak tekinti, és 2020-ban a hazai "közönség" új keretprogramra való felkészítése áll majd ennek a tevékenységnek a fókuszában. Mindezt a hivatal többek között pályázati konzultációkkal, gyakorlati képzésekkel, pályázatírási tréninggel, az innovatív kkv-k sikeres pályázását támogató mentorprogrammal segíti elő. Továbbá a hazai finanszírozású kutatási és innovációs pályázatok értékelésénél is bevezet olyan speciális ösztönzőket, amely az uniós keretprogramokban való sikeres pályázást vagy pályázati aktivitást plusz "pontokkal" jutalmazza.

Kapcsolódó

A minél eredményesebb pályázatok érdekében az Agrárminisztérium (AM), a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) az Agrárinformatikai Klaszterrel együttműködésben 2020 első negyedévében konferenciát szervez, ahol a forrásszerzés gyakorlati lehetőségeit és eddigi tapasztalatait is bemutatják - hívta fel a figyelmet Feldman Zsolt, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkára. Az élelmiszeripar - az építő-, egészség-, és kreatív ipar mellett - a négy kiemelt iparágunk közé tartozik a kormány szerint, ezért kiemelt cél, hogy a magyar szereplők sikeres pályázataikkal egyre több uniós forrást tudjanak bevonni. Ezzel is erősítve a jövedelmezőbb és fenntarthatóbb élelmiszertermelést, finanszírozást és a versenyképességet.

Az államtitkár azt mondta, hogy a tudás és technológia alapú, modern mezőgazdaság létrehozásához elengedhetetlen a kis- és közepes agrár-vállalkozások hozzáadott-érték növelése, amelyben a kutatás, az innováció és a tudásátadás kulcsfontosságú. A 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) hazai tervezését Feldman Zsolt az elkövetkező 1-1,5 év egyik legfontosabb feladatának nevezte. A Horizont 2020-at követő Horizont Európa kutatási keretprogrammal kapcsolatosan a következő hónapokban kell kidolgozni és a programba illesztetni a hazai gazdálkodók számára fontos témákat. Ebben a munkában nagyon fontosnak nevezte a kormány és a szakpolitika mellett a tudásközpontok, egyetemek, kutatóintézetek, a vállalati kutatóközpontok, valamint innovációt elősegítő szervezetek együttműködését.