A jelenlegi tárgyalási keretben szereplő formula nem oldja meg a magyar problémát - közölte Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkára az EU-tagországok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek keddi brüsszeli találkozóját követő sajtótájékoztatón. Ez ellentmond a szerződéseknek, ellentmond az Európai Tanács legfrissebb döntésének és a kohéziós politika logikájának, hogy azokat kellene leginkább segíteni, akik erre leginkább rászorulnak - jelentette ki Győri. A találkozón Janusz Lewandowski, az Európai Bizottság költségvetési ügyekért felelős tagja is elismerte, hogy ez a probléma létezik.

A miniszteri értekezlet fő témája az Európai Bizottságnak a keretköltségvetéssel kapcsolatban július elsején bemutatott technikai felülvizsgálata volt. A végrehajtó testület ezt azért tartotta fontosnak, hogy az eredeti tervezetbe beilleszthessék Horvátország jövőre esedékes csatlakozásának az uniós költségvetésre tett hatását, továbbá figyelembe vegyék azokat a hatásokat is, amelyeket a legfrissebb gazdasági adatok (például a korábbiaktól eltérő növekedési statisztikák és előrejelzések) jelentenek.

További pénzt vennének el kohéziós alapokból

Győri Enikő elmondta: kedden ismét közös álláspontot fogalmaztak meg a magukat a "kohézió barátainak" nevező uniós tagállamok. A csoportot 15 tagország alkotja, főként a kelet-, illetve dél-európai államok, köztük Magyarország. A közös pozíció szerint a kohéziós politika a technikai felülvizsgálat vesztese, hiszen a tervezet immár további 5,5 milliárd euróval kevesebbet irányoz elő erre a célra.

Lewandowski is úgy ítélte meg, hogy az előterjesztés nincs összhangban a tagországok állam- és kormányfőinek júniusi állásfoglalásával, amely szerint a kohéziós politikát "méltó helyén" kell kezelni, azaz létfontosságú eszközként a növekedés segítéséhez. Egyetértenek a "kohézió barátai" abban is hogy a Horvátország belépésével keletkező pluszköltségeket (várhatóan nagyjából 10 milliárd eurót) a költségvetéshez hozzá kell adni. A nettó befizető országok (az uniós kasszába többet adók, mint onnan visszakapók) viszont amellett szólaltak fel, hogy ezeket a költségeket lehetőleg más kiadások rovására csoportosítsák át.

Magyarországnak 30 százalék lenne a mínusz

A magyar államtitkár hozzáfűzte, hogy a felülvizsgálat tovább növeli a magyar veszteségeket is, amelyeknek az előző keretköltségvetéshez viszonyított összértéke így már "közelebb van a 30 százalékhoz, mint a 20-hoz", jóllehet a terveket Magyarország már eddig is igazságtalannak és politikailag elfogadhatatlannak értékelte. Az egyéni megoldásra azért is szükség van, mert Magyarország még nem tart ott a felzárkózásban, konvergenciában, ahol szeretne.

A nemzetközi gazdasági válság elleni hatékony fellépés az unióban eleve nagyobb belső kohéziót tesz szükségessé - fűzte hozzá Győri Enikő.

Szeptemberben indulhat az alkudozás

Az államtitkár úgy vélte, hogy a hétéves keretköltségvetésről a már számokat tartalmazó elnökségi javaslat ismertetése után, szeptembertől várható részletekbe menő, konkrét alkudozás. Emlékeztetett arra, hogy a végső megállapodásig még idén el kellene jutni.

Visszatértek a miniszterek a június végi állam- és kormányfői EU-értekezlet témáira is. Győri Enikő úgy fogalmazott, az euróövezeten kívüli tagországok azt szorgalmazták, hogy a szorosabb gazdasági együttműködési tervek következtében ne sérüljön sem az egységes uniós belső piac, sem az EU 27-ek integritása. Mint Győri Enikő elmondta, a közös, integrált pénzügyi keretről szóló vita elindulását Magyarország támogatja, de fontosnak tartja, hogy például a bankunió építésekor a verseny ne torzuljon, a kis- és középvállalkozások forráshoz jutása ne szenvedjen kárt, továbbá pontosan dolgozzák ki azt a szabályozást is, amely az euróövezeten belüli anyabankok zónán kívüli leánybankjaira vonatkozik.