A bizottság szerint jelenleg túl sok az olyan, nehéz helyzetben lévő, ám életképes vállalkozás, amely felszámolás alá kerül ahelyett, hogy korai szerkezetátalakítással próbálna meg kilábalni a bajból, és egy csődöt követően nagyon kevés vállalkozó kap még egy esélyt az üzleti életben.

Az Európai Bizottság ezért - most először - vállalkozások fizetésképtelenségére vonatkozó uniós szabályokat tett közzé. A kezdeményezés elősegíti majd, hogy a nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalkozások idejében végrehajthassák a szükséges szerkezetátalakítást, és ezáltal elkerülhessék a csődöt és az elbocsátásokat, a vállalkozók számára pedig biztosítja a második esélyt egy esetleges csődöt követően, emellett EU-szerte hatékonyabb fizetésképtelenségi eljárások kialakításához vezet - olvasható a bizottsági közleményben.

Az EU-ban évente 200 ezer cég megy csődbe, és ez 1,7 millió munkahely elvesztésével jár. Hatékonyabb fizetésképtelenségi és szerkezetátalakítási eljárásokkal a csődök gyakran elkerülhetőek lennének - mondta Vera Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos, aki szerint az új szabályozás révén a vállalkozóknak megadják a második esélyt tevékenységük folytatására.

A javaslat szerint a második esély azt is jelentené, hogy az eladósodott vállalkozóknak arra is lehetőséget adna a jogszabály, hogy maximum három éves időszak után mentesüljön az adósságai alól. Bármilyen olyan korlátozó következmény, ami az eladósodottság miatt az üzleti tevékenységre hatással van, szintén megszűnne ezzel a dátummal. A javaslat ugyanakkor hozzáteszi, a tagállamok megfelelő biztonsági intézkedéseket életbe léptethetnének a visszaélések elkerülése érdekében. Hosszabb, vagy végleges eltiltás is lehetséges lenne, ahol egy adott szakma etikai szabályai sérülnének vagy bűncselekmény esete áll fenn.

Hogy segítene az új rendszer?

  • A javasolt irányelv a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások - különösen a kis- és középvállalkozások - számára elérhetővé tesz egy úgynevezett korai jelzőrendszert, annak érdekében, hogy idejében észleljék a romló üzleti helyzetet és hogy a szükséges szerkezetátalakításokat már a korai szakaszban elvégezhessék.
  • Egy, a javaslat által bevezetett rugalmas, megelőző jellegű szerkezetátalakítási keretrendszer leegyszerűsítené a hosszadalmas, bonyolult és költséges bírósági eljárásokat. Ebben a nemzeti bíróságoknak is részt kell venniük az érintett felek felek érdekeinek védelmében.
  • Az adós a hitelezőkkel folytatott tárgyalások és a sikeres reorganizáció elősegítése érdekében korlátos - legfeljebb négy hónapos - időtartamig végrehajtási moratóriumot élvezne.
  • A javaslat értelmében az egyet nem értő kisebbségi részvényesek és hitelezők nem vétózhatják meg a szerkezetátalakítási terveket, de jogos érdekeik védelmet élvezne.
  • A vállalkozás új finanszírozása kiemelt védelmet élvez, növelve ezzel a sikeres átalakítás esélyeit.
  • A megelőző jellegű szerkezetátalakítási eljárás során a munkavállalók teljes munkajogi védelemben részesülnek az érvényben lévő uniós jogszabályokkal összhangban.
  • A képzések, a szakemberek és bíróságok specializációja, valamint az új technológiák alkalmazása (pl. online igénybejelentés, a hitelezők elektronikus értesítése) javítani fogja a fizetésképtelenségi, szerkezetátalakítási és "második esély" eljárások hatékonyságát, illetve csökkenteni fogja azok időtartamát.

A javaslat a pénzügyi stabilitás szempontjából is fontos a testület szerint, ugyanis a hatékony szerkezetátalakítási eljárások nyomán csökkenhet a bedőlt vállalati hitelek száma, kezelhetőbbé válhat a nemteljesítő hitelek nagy aránya, amely az uniós bankszektor egyes részeiben problémát okoz. Ennek hatására a testület reményei szerint mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben élénkülhet a hitelezés.