A magyar kormány az Egyesült Államok stratégiai partnereként, barátjaként azt várja, hogy a kritikák megfogalmazása mellett, de konstruktív légkörben beszéljék meg az Egyesült Államok által magyar állampolgárokkal szemben meghozott beutazási tilalom ügyét - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén. Csak az tud válaszolni arra, hogy kiket és miért tiltottak ki, aki elrendelte az intézkedést. A magyar kormánynak erről nincs információja - tette hozzá Lázár.

Szólt arról, hogy a kormány kiemelten kezeli a magyar-amerikai kapcsolatokat, s noha voltak különböző minőségű és mélységű viták, azokat mindig sikerült a baráti viszony megőrzésével rendezni. A kormány értetlenül áll az Egyesült Államok lépése előtt - mondta Lázár. Nem vitatják annak jogszerűségét, de segítséget kérnek ahhoz, hogy megismerjék az ügy hátterét. Lázár azt mondta: ha továbbra sem kapnak információkat, ez az ügy a következő hetekben, hónapokban a magyar-amerikai barátság megmérgezésére, tönkretételére is alkalmas lehet.

Nincs semmi gyanú NAV-os bűncselekményről

A miniszter egyetértett abban, hogy vizsgálatra van szükség, de kérdés hogy ki ellen. Mint megjegyezte: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felettes szervének, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak nincs információja arról, hogy a NAV-nál felmerült volna bűncselekmény gyanúja. Mint mondta, hírbe hozták a NAV vezetőjét, de nincs hiteles információ arról, hogy a hivatal dolgozói érintettek lennének. Hozzátette: az amerikai jogrend lehetőséget ad arra is, hogy valakit indoklás nélkül tiltsanak ki.

A miniszter az ülés után arról beszélt újságíróknak: egy érintettnek nem kell tájékoztatnia a kitiltásról munkaadóját, s olyan helyzet is előállhat, hogy vele sem közlik az indokot. Leszögezte azt is: kormánytagok, államtitkárok, helyettes államtitkárok érintettsége minden kétséget kizáróan cáfolható. Elképzelhetetlennek nevezte, hogy úgy tiltanának ki bárkit, hogy abba politikai szempontok is vegyülnek.

Trócsányi: nincs magyar ügy

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára elmondta: október 6-án jelezte André Goodfriend, a budapesti amerikai követség ügyvivője, hogy hiteles értesülések alapján az Egyesült Államok úgy döntött, tíznél kevesebb magyar állampolgár számára megtiltják a beutazást. Október 13-án Szijjártó Péter külügyminiszter magához kérette az ügyvivőt, aki akkor sem közölte az érintettek nevét, rangját, hivatali beosztását. A sajtóban megjelentek nyomán André Goodfriend kiállt a nyilvánosság elé, ezután október 17-én újfent bekérették a KKM-be. A tárca azt kérte, hogy a hatósági intézkedések megtétele érdekében adja át az információkat. Ezt az ügyvivő tudomásul vette, azóta is várják az amerikai tájékoztatását.

Trócsányi László igazságügyi miniszter a ülésen azt mondta: egyelőre vélelmezésekről van szó, a magyar jog szerint nem látja alapját az ügynek. Hozzátette továbbá, hogy korábban amerikai jogászoktól nem érkezett panasz a magyar hatóságokra.

Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára kiemelte a két ország közötti rendészeti együttműködést, közös nyomozócsoportjukat, s hozzátette: ezekben a szervekben eddig nem utaltak erre az ügyre. Kitért továbbá arra is, hogy teljes egyetértésben zárták le a közelmúltban a fajvédő konferenciával összefüggésben amerikai állampolgárokat érintő intézkedéseket.

Ellenzék: azért vizsgálni kellene

Az ülésen több képviselő, köztük Molnár Zsolt MSZP-s bizottsági elnök felvetette, hogy a magyar kormány milyen módon tudná vizsgálni a köztisztviselői, állami tisztviselők körének érintettségét. Az LMP-s Szél Bernadett, valamint a DK-s Vadai Ágnes - aki nem tagja a bizottságnak - arról beszélt, nyilatkoztatni kellene az állami apparátusban dolgozókat, hogy érintettek-e.

Szél Bernadett felvetette továbbá, hogy a NAV nem először került korrupciós botrányba. Úgy véli, az, hogy a NAV vezetője nem nyilatkozik, nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ezért Vida Ildikónak mielőbb reagálni kellene az őt ért vádakra.
Vadai Ágnes úgy fogalmazott: az ügyben a kormány "nem áll a helyzet magaslatán". Felvetette továbbá, hogyan lehetséges, hogy egy október 6-án kezdődött ügy "hogyan landolhatott" a Századvégnél. Hozzátette: az amerikai jog szerint egy ehhez hasonló ügyben nem csak a nevek, hanem maga az eljárás is titkos. Ezért úgy véli, a magyar állami körökből szivárgott ki az információ.

A jobbikos Mirkóczki Ádám azt mondta: a beszámolótól nem lettek "túl okosak". Felvetette, hogy milyen összefüggés lehet a lehallgatási botrány és a mostani ügy között. A szolgálatok és minisztériumok képviselői azt mondták: a két ügy között nem tudnak összefüggést.

Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselő, az Együtt-PM politikusa - aki nem tagja a bizottságnak - az ülést követően azt nyilatkozta: kezdeményezni fogja, hogy a legfőbb ügyész saját hatáskörében kérje ki azokat a nemzetközi, az amerikai állam birtokában lévő dokumentumokat, amelyek fényt deríthetnek az ügyre.

Gulyás: fideszesek nem érintettek

A fideszes Gulyás Gergely a Parlament folyosóján fideszes politikusok érintettségével kapcsolatban azt válaszolta: ha a Fideszből valaki érintett lenne, akkor kellene azzal a pártnak is foglalkoznia, de, mint mondta, erről semmilyen információja sincs és ezt kizártnak is tartja.