A tartalékokat a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) kezeli nagyrészt abból a tagdíjból amit az üzemanyag-forgalmazók befizetnek (ezt fizetjük meg végső soron a tankolásnál), kisebb részben a betárolt alapanyagok értékesítésből, de jelentős hitelállományuk is van.
A tagdíj mértékét a közgyűlés határozza meg, legutóbb tavaly tavasszal döntöttek jelentős, mintegy 55 százalékos emelésről. Ez nem ütötte meg túlságosan az autósokat - ellentétben például egy jövedékiadó-emeléssel - hiszen a készletezési díj egy liter üzemanyagra vetítve pár forintos tétel.
2020 júniusában a benzin díja 2,674 forintról 4,145 forintra, a gázolajé pedig 2,205 forintról 3,883 forintra nőtt. Ez a benzinkutakon 2-2 forinttal térítette el az árakat. Az MSZKSZ részben a járvány miatti visszaesés és a kormányzati intézkedések miatt döntött az emelésről, amely - sok kicsi sokra megy alapon - milliárdokkal növelte a szervezet, kőolaj-termékekből származó bevételeit.
| IDŐSZAK | BENZIN | GÁZOLAJ |
| 2009. november 1. - 2011. január 1. | 4,43 | 3,815 |
| 2011. január 1. - 2015. január 1. | 3,3 | 3,205 |
| 2015. január 1. - 2017. január 1. | 1,5 | 1,405 |
| 2017. január 1. - 2018. január 1. | 1,725 | 1,616 |
| 2018. január 1. - 2020. június 1. | 2,674 | 2,505 |
| 2020. június 1-től | 4,145 | 3,883 |
| Forrás: MSZKSZ | ||
Az MSZKSZ kőolaj szekciójának 2018-ban és 2019-ben a korábbi tagdíjszint mellett 16, illetve 16,7 milliárd forintos bevétele származott. A 2020-as beszámolójuk még nem érhető el, de üzleti tervükben 17,4 milliárd forinttal számoltak, az idei várakozásuk pedig már 22,4 milliárd forint úgy, hogy sem a fogyasztásban, sem pedig a tárolt mennyiségben nem várnak jelentős változást.
Miért maradt akkor az emelt tagdíj?
Az MSZKSZ lapunk kérdésére azzal indokolta a jelentős tavalyi emelést, hogy nem lehetett előre látni, a járvány további hullámai hogyan befolyásolják az üzemanyag fogyasztást, ezért abban a bizonytalan helyzetben indokolt volt a közgyűlés óvatossága.
A nagy hazai olajtársaságok 20-30 százalékos kereslet visszaeséssel számoltak ebben az időben. A NAV adataiból tudjuk, hogy tavaly április és idén március között benzinből 8,5, gázolajból 5,6 százalékkal fogyott kevesebb, mint az azt megelőző 12 hónapban. Az MSZKSZ felhívta lapunk figyelmét arra, hogy a tagjaik bevallásában a nagykereskedelmi adatok is szerepelnek, amelyek kissé rontják az egyenleget, ugyanakkor azt elismerték, hogy amikor a szövetség tavaly szeptemberben megerősítette a tagi hozzájárulási díj emeléséről szóló döntést, már akkor látszódott, hogy a korábban prognosztizáltnál kisebb lesz a kereslet visszaesése.
Azt pedig, hogy miért nem csökkentették a tagdíj mértékét annak tudatában, hogy a járvány nem okozott komoly ingadozást a fogyasztásban a szövetség a készletfinanszírozó hitelek fedezettségének romlásával indokolta, amelyet a 2020-as drasztikus olajár-esés okozott.
A hitelállomány fedezeti mutatójának stabilitása kiemelten fontos az MSZKSZ hitelkockázati megítélése szempontjából. Ez az elmúlt években igen kedvezően alakult, s ennek köszönhetően a kamatkiadások összege is nagyon alacsony volt. A 2021. évi költségvetés elfogadásakor a közgyűlés azért döntött a magasabb tagdíjmérték változatlanul hagyása mellett, mert ezáltal további tartalékot lehet képezni a hitelek előtörlesztésére. Ezáltal a hitelfedezeti mutató megfelelő szinten stabilizálható és ellenállóbbá válik az olajár jelentős gyengülése esetén is, amely a jövőben is biztosítja a kedvező kockázati megítélés és az alacsony kamatkiadások fenntartását.
- írta kérdésünkre a szövetség.
Az MSZKSZ teljes idei tagdíjbevétele a kőolaj- és a földgázszekcióval együtt várhatóan 38,7 milliárd forint lesz, amelyhez még 206 millió forint értékesítési bevétel is tartozik.
A legnagyobb költségelem a tárolás, amely 28,5 milliárdot emészt fel, kifizetnek még 1,7 milliárd forint hitelkamatot és előtörlesztenek 7 milliárdot is. A működési költségek közel 700 millió forintot tesznek ki.
A várhatóan megmaradó kicsivel több mint 1 milliárd forint nyereséget teljes egészében feladata finanszírozására kell fordítania.