A magyar üzemanyag-piacon - legalábbis a nagyobb városokban - komoly verseny van, amely nem csak a szereplők nagy számának köszönhető, de annak is, hogy magas a kútsűrűség. Egyes hálózatok a minőséggel, mások inkább az alacsony árral próbálnak vevőket becsalogatni.

Vannak autósok, akik csak a nagy nemzetközi hálózatokhoz hajlandók betérni, mások ezeket messze elkerülik, hiszen feleslegesnek tartják, hogy literenként 8-10 forinttal többet fizessenek egy vélt vagy valós minőségbeli különbségért.

Kapcsolódó

A Pulzus reprezentatív felmérése szerint az autósok mindössze 9 százaléka tervezik, hogy a 480 forintban maximált üzemanyagért egy nemzetközi lánchoz fog betérni az eddig jól megszokott olcsóbb egység helyett.

Az autósok egy másik csoportja az, aki hálózaton kívüli, úgynevezett "fehér kútnál" tankolt eddig. Ők még hűségesebbek, mindössze 4 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy áttér valamelyik hálózathoz. Ebben az alacsony számban ugyanakkor az is benne lehet, hogy ezek a kutak jellemzően vidéken, a töltőállomásokkal ritkábban ellátott országrészekben találhatók, vagyis áttérni egy messzi kúthoz egyáltalán nem kifizetődő.

A hűségben közrejátszhat a személyes ismeretség is. Utóbbi mindenesetre nagy megkönnyebbülés lehet a fehér kutak üzemeltetőinek, hiszen éppen ezeket az egységeket tartják a jelenlegi helyzet legnagyobb vesztesének. Ők nem tudják eloszlatni a veszteségeiket, egyetlen kútjuk lehet, hogy hitelből épült, amelyet fizetni kell.

Az autósok legnagyobb része, 87 százaléka mindenesetre azt mondta, hogy nem vált, ott fog tankolni, ahol eddig.

A fehér kutakkal kapcsolatos hipotézis alátámasztja a felmérés eredményének lakóhely szerinti bontása. Ugyanis a községben élők 7 százaléka mondta, hogy kipróbál valami mást, miközben a nagyobb városok esetében ez az arány 2-3 százalék. Természetesen még ez a magasabb arány sem fogja bedönteni a vidéki kutakat.

Ugyancsak jól látható, hogy azok aránya, akik egy olcsóbb hálózatról térnek át egy drágábbra (jobb minőségűre) Budapesten a legnagyobb, aminek vélhetően éppen a kútsűrűség az oka.

Összességében a kútjukhoz leghűségesebb autósok a megyeszékhelyeken élnek.

8 általánossal irány a nemzetközi kút

Az alapfokú végzettségű autósok körében 13 százaléknyian vannak olyanok, akik áttérnek az olcsóbb hálózatokról a - korábban - drágábbra, ez magasabb, mint az érettségizettek és a diplomások aránya. A fehér kutakat viszont a diplomások hagyják el nagyobb számban.

Fontos megismételni, hogy egyik arány sem olyan magas, hogy az földindulást eredményezzen a kutaknál.

A kor szerinti bontásból mindössze annyit lehet leszűrni, hogy a fiatalabbak valamivel szívesebben próbálnak ki más kutakat.

Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"

Vitatott lépés

Az üzemanyagok árának befagyasztását sok kritika érte. Eltekintve attól az alapvetéstől, hogy az olcsóbb jobb mint a drágább - főleg a választások előtt -, a kormány nem csak a vállalkozókat, de saját magát is nehéz helyzetbe lavírozhatta.

Az hamar kiderült, hogy a számlát nem a kormány állja, vagyis nem fogja például áfacsökkentéssel kompenzálni a kutakat. Az viszont igazi hidegzuhanyként érte a vállalkozókat, hogy a kormány gyakorlatilag kikényszeríti a működésüket, ha veszteségesek, ha nem. Persze be lehet zárni, de annak az a következménye, hogy egy másik kútüzemeltető átveszi az egységet arra a három hónapra - vagy többre - amíg a hatósági ár hatályos. A Mol már jelezte is, hogy kész átvenni a bajba jutott kutakat.

A kormány kockázatot is vállalt a lépéssel. Ha ugyanis az olaj ára emelkedik a következő három hónapban, akkor február közepén meg kell hoznia azt a döntést, hogy ismét a piacra bízza az árak alakítását, vagyis a választások előtt az autósoknak le kell nyelniük egy komoly drágulást. A másik lehetőség, hogy kitolja a határidőt, ezzel viszont kisebb kútüzemeltető cégek tömegeit döntheti be, ha pedig nem lesz aki átvegye tőlük az üzletet üzemanyag-hiány léphet fel.

Ha viszont az olaj ára csökken és/vagy a forint erősödik a dollárral szemben, akkor a kormány learathatja a döntés babérjait.