Kiegészül az extraprofit adókról szóló kormányrendelet, így 2024-től eltérő adómérték vonatkozik az üzemanyag kiskereskedelemre – derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyből. A legkisebb kutak ennek köszönhetően továbbra is megússzák majd az adófizetést, viszont évi 500 milliós és 100 milliárdos nettó árbevétel között mindenki rosszabbul jár – írja a Portfolio.

 A 2024-es adóévtől kezdődően eltérő mértékű különadó vonatkozik a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemre. Az általános adókulcsok az alábbiak szerint alakulnak a kiskereskedelmi szereplők esetében:

  • az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
  • az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,
  • az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
  • az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,5 százalék.

A mostani kiegészítéssel az üzemanyag kiskereskedelem esetében 500 millió forintos nettó árbevételig marad a nulla százalékos kulcs, felette viszont 3 százalék lesz:

  • 500 millió és 30 milliárd között 0,15 százalék helyett 3 százalék,
  • 30 milliárd és 100 milliárd között 1 százalék helyett 3 százalék,
  • 100 milliárd felett viszont 4,5 százalék helyett 3 százalék lesz a teher.

A miniszterelnök által jegyzett és november 3-án hatályba lépő rendeletmódosítással a legkisebb kutak továbbra is adómentesek maradnak, a legnagyobb kutak különadója csökkenni fog, viszont mindenki más a sokszorosát fizeti adó formájában, mint eddig.

A jelenlegi 650 forint körüli üzemanyagárak mellett a különadó literenként akár 20 forintot is jelenthet.

A kormány arról is gondoskodik, hogy a kútüzemeltető cégek a normál kiskereskedelmi különadóterhüket is befizessék (a nem üzemanyagforgalmuk után), ha a különadó hatálya alá tartoznak az árbevételük mérete alapján. A rendelet kimondja azt is, hogy ha az adóalany a (3) és (3a) bekezdést is köteles alkalmazni, akkor – figyelemmel az (1) bekezdésben foglaltakra is – a 2024-ben kezdődő adóév adója

a) a teljes adóalap alapján a (3) bekezdés szerint megállapított adóösszegnek a Kiskeradó tv. 2. §-a szerinti, gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem nélküli tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel és a Kiskeradó tv. 2. §-a szerinti tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel hányadosával szorzott összege,

b) növelve a (3a) bekezdés szerint megállapított adóösszeggel.”

Az 500 millió forintos árbevétel eléréséhez egy-egy benzinkút, vagy kúthálózat esetében nincs is szükség jelentős tankolási mennyiségre. A Független Benzinkutak Szövetsége szerint az 500 millió forintos bevételi határ nem igazán magas, mert ezt nagyon sok családi vállalkozás is elérhette korábban. Ez éves szinten 793 ezer liternyi üzemanyagértékesítést jelent, 40 liternyi egyszeri átlagos tankolási mennyiség mellett közel 20 ezer tankolásnak felel meg egy évben, ami naponta 55 tankolás.

Brutális üzemanyagárak jöhetnek

Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója az ATV Egyenes beszéd című műsorában csütörtök este elmondta, hogy a Világbank előrejelzése szerint radikális olajár emelkedést hozhat az ukrajnai, illetve az izraeli háború kettőse, ami miatt a közeljövőben jelentősen növekedhet az üzemanyagok ára.

Az elemzések szerint akár a 150 dolláros rekordot is meghaladhatja egy hordó Brent olaj ára, ha eszkalálódik a konfliktus Izrael és a Hamász között. Hernádi Zsolt kifejtette, hogy január 1-től 41 forinttal fog emelkedni a jövedéki adó. A harcok kitörésekor emelkedett 90 dollár fölé kőolaj ára, de azóta kisimult ez a szint, mert nem alakult ki ellátási zavar. Az energiapiaci szakértők között ökölszabály, hogy a világpiacon egy százaléknyi termeléscsökkenés 10 százalékkal emelheti meg az árakat.