Nehéz feltérképezni, a Hitelintézeti Szemle friss számában azonban öt kutató kísérletet tett arra, hogy megvizsgálja, mekkora lehet a magyarországi uzsorahitel-piac. Az El-Meouch Nedim Márton, Fellner Zita, Marosi Anna, Szabó Beáta és Urbán Ákos által készített tanulmány is elég tág keretet adott meg: 3-13 százalék közé becsüli azon hazai háztartások arányát, amelyek pénzügyi és lakhatási helyzetükből adódóan olyan mértékben sérülékenyek, hogy ki lehetnek téve - legalább az eseti - uzsorahitelezés kockázatának. Ez legkevesebb 113 ezer, de akár 523 ezer háztartást is jelenthet Magyarországon.

A szegények a legkiszolgáltatottabbak

Kapcsolódó

Nagy kockázatot jelent, ha a háztartás nem képes arra, hogy 70 ezer forintos váratlan kiadást saját forrásaiból fedezzen. Ha nincs bankkapcsolatuk, vagyis a háztartás egyik tagjának sincs folyószámlája. Kockázatként azonosították azt is, ha a háztartás kétszer vagy többször késett az adatfelvételt megelőző 12 hónapban pénzhiány miatt lakbérrel/közüzemi számla befizetésével vagy a lakáshitel törlesztőrészlettel. Szintén kockázatosnak számít, ha a háztartás úgy nyilatkozott, a szokásos kiadásokat nagy nehézségek vagy nehézségek árán tudja fedezni, illetve saját jövedelmi helyzetét az alsó három decilisbe helyezi. A kedvezőtlen lakáskörülmények között élőket, ahol nincs vagy közös a mellékhelyiség, nincs vagy közös a zuhany, nincs fűtés, vezetékes víz, szintén hamarabb megtalálják az uzsorások.

Az uzsorahitelek általában 1-2 hónapos futamidőre szólnak, a kamatuk 50-100 százalékos. Az uzsorát jellemzően egyszeri rendkívüli kiadások indokolják (például gyógyszerköltség, lakásfelújítás), de gyakori az az eset is, amikor a pénzt az alapszintű szükségleteik kielégítésére használják fel, ez utóbbi esetben az uzsorahitelt időről-időre újra fel kell venniük. Ezen túlmenően az okok között megjelenik még a szenvedélybetegségek finanszírozása is (alkohol, szerencsejáték). Az uzsorahitelezésben megfigyelhető szezonalitás is, ugyanis télen sokkal több adósság halmozódik fel, amely nyáron jelentősen mérséklődik. Ez a jelenség erős kapcsolatban áll az alkalmi munkavégzési lehetőségekkel és a fűtési szezonnal.

Magyarországon az uzsorát felvevők nagy többsége roma, de több tanulmány is alátámasztja, hogy ezt nem az etnikai hovatartozás határozza meg, sokkal inkább a hátrányos helyzet. A szegénység tehát determinálja az uzsorát, ezért a megszüntetésére tett törekvéseknek potenciálisan a szegénység felszámolására kell koncentrálniuk. Az uzsorások ugyan 50 ezer forint fölötti tartozásnál már az erőszaktól sem riadnak vissza, hogy behajtsák a pénzt, de nem céljuk a teljes adósság beszedése, jobban szeretik, ha függőségi viszonyban tarthatják az áldozataikat - írja a tanulmány.

Borsod, Szabolcs, Szolnok megye a legfertőzöttebb

Az uzsorahitelezéssel leginkább érintett területek Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs- Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye országhatárhoz közeli települései lehetnek, amely eredményünket a rendelkezésre álló hivatalos, uzsora-bűncselekményekre vonatkozó statisztikák regionális eloszlása is alátámasztja.

Az elmaradott térségekben sokkal több uzsorás tevékenykedik. Az ilyen térségeknek számít, ahol a statisztikák alapján magasabb a munkanélküliségi ráta, nagyobb a csupán alapfokú iskolai végzettséggel, vagy még azzal sem rendelkezők aránya, sok a komfort nélküli lakás, és zsúfoltak a lakások, rosszak az életkörülmények.

Magyarországon 2009. március 1-jén lépett hatályba az a törvénymódosítás, amely önálló tényállásként kezeli az uzsora-bűncselekményt. Azóta 2018 végéig összesen 1274 esetet regisztráltak a bűnüldöző szervek, ennek több mint a felét 2012-ben és 2013-ban, azóta csökkent az ilyen azonosított bűncselekményeknek a száma. Az uzsorásokat, ha elítélik őket, akár öt évig terjedő szabadságvesztés is fenyegeti.

2013-2018 között a legtöbb ilyen bűncselekményt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében követték el, 183 bűncselekmény volt, ami az ötéves időszak összes (656 darab) uzsora-bűncselekményének a 27,9 százaléka. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 122 eset volt, a bronzérmes Jász-Nagykun-Szolnok megye lett 66 esettel nem sokkal Hajdú-Bihar előtt, ahol 64 bűncselekményt regisztráltak öt év alatt. Győr-Moson-Sopron, Zala és Tolna megyében viszont a Legfőbb Ügyészség és a Belügyminisztérium adatai szerint egyetlen uzsora-bűncselekmény sem fordult elő ebben az időszakban.