A háztartások többségénél a nem pénzügyi eszközök teszik ki a vagyon nagyobb részét. Az alacsonyabb vagyoni rétegekben a pénzügyi eszközök (például a bankszámlán tartott pénz) értéke átlagosan a fele, a magasabb vagyoni tizedekben átlagosan a harmada a nem pénzügyi eszközökének – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég közzétett Miből élünk? című vagyonfelméréséből.

Több pénz van a bankszámlán, mint amennyit a lakás ér

Vezessük le ezt egy egyszerű példával: ha a magánszemélynek a tulajdonában csak egy 50 millió forintos lakás van, akkor átlagosan 25 millió forintnyi likvid pénzeszköz áll a rendelkezésére, a magasabb felső rétegekben egyre inkább nő a pénzeszközök aránya és csökken a nem pénzügyi eszközöké.

A legfelső vagyoni tizedben már egyértelmű túlsúlyban vannak a pénzügyi eszközök, itt ezek teszik ki az eszközöknek az 55-59 százalékát.

Kapcsolódó

Az alsóbb vagyoni rétegekben a pénzügyi eszközök között a készpénz, a betét és az egyéb követelések a leggyakoribbak. Minél feljebb megyünk, annál nagyobb arányban és értékben jelennek meg különféle értékpapírok, tulajdonosi részesedések és biztosítási befektetések a vagyontárgyak között.

Magyarországon minden a leggazdagabbaké?

A háztartások legfelső vagyoni tizedéből kiemelkedik a leggazdagabb egy százalék (40 ezer háztartás), ugyanis az ő részesedésük a felső 10 százalék vagyonának a 40-44 százalékát teszi ki. A teljes szektorban, azaz a mintegy 4 millió háztartás teljes vagyonának is közel negyedét birtokolja a felső egy százalék. A maradék 76 százaléknyi háztartásoknak a többi pénzen kell osztoznia, ráadásul minél lejjebb megyünk a listában, annál kisebb vagyoni összegeket láthatunk.

Ez természetesen logikusnak is tűnhet, ugyanakkor arra nem láthatunk túl sok példát más országokban, hogy a 40 ezer leggazdagabb háztartás kezében van a nemzet vagyonának negyede.

Az is elmondható a leggazdagabbakról, hogy a pénzügyi eszközök 5-39 százalékát birtokolják, míg a nem pénzügyi eszközöknek csupán 9-12 százaléka tartozik hozzájuk. Előbbi egyébként esetükben nem kizárólag a bankszámlapénzt és készpénzt jelenti, sokkal inkább tulajdonosi részesedéseket birtokolnak – a szektor összállományának mintegy 70 százaléka náluk van. Befektetési jegyekből és kötvényekből is tartanak bőven, ezek 30-40 százaléka van a leggazdagabb egy százalék kezében.

Csak egy ingatlan

A háztartások legnagyobb értéket képviselő vagyontárgya a leggyakrabban a lakóhelyül szolgáló ingatlan: lakás vagy ház.

A háztartások 84-86 százaléka lakik saját tulajdonú lakásban. Ezek értéke

  • 2014 végén 38 559 milliárd forint volt,
  • míg 2017 végén 51 009 milliárd forint,
  • 2020 december 31-i állapot szerint pedig 79 088 milliárd forint.
2014-ről 2020-ra, hat év alatt 105 százalékos növekedés ment végbe, azaz megkétszereződött a kifejezetten lakócélból vásárolt ingatlanok értéke.

A jegybank összesítése a „legeket” is bemutatja, amelynek ingatlanokra vonatkozó adatait foglalja össze az alábbi táblázat.

A legnagyobb lakás területe 2014-ben még csak 400 négyzetméter volt, 2017-re 550-re, míg 2020-ra 600 négyzeteméterre emelkedett a válaszadók által megadott ingatlannagyság. A lakóingatlanok értékénél is hasonló mértékű növekedést láthatunk 2017-ig, 2020-ra azonban egy kisebb csökkenést láthatunk. Vélhetően az ingatlanpiaci helyzet is hatással volt erre a csökkenésre, ma már sokkal többet érnének ezek az ingatlanok.

2014-ben a legtöbb ingatlant tulajdonló háztartás 11 lakással és/vagy házzal rendelkezett, ez a szám majdnem megduplázódott 2017-re, 2020-ra azonban a kiinduló állapot alá esett vissza a szám.

Kocsikkal is jól állnak

A gépjárművel rendelkező háztartások aránya 50 százalékról 60 százalékra emelkedett 2014-ről 2020-ra. Valamennyi háztartási rétegbél növekedés látható, ugyanakkor az alacsonyabb vagyoni rétegekben volt meghatározó mértékű a növekedés.

2020. év végén 3 287 ezer gépkocsi volt magánszemélyek tulajdonában, ami 2 408 ezer háztartást érintett és 4 650 milliárd forintos értéket képviselt. Ezeket a számokat átlagolva azt láthatjuk, hogy

  • az autótulajdonos háztartásokban átlagosan 1,4 járművet tartottak,
  • a kocsik átlagos értéke pedig megközelíti a 2 millió forintot.

Érdekes ez annak tudatában, hogy 2014-ben még az 1 millió forintot sem érte el a magánszemélyek autóinak az átlagos értéke.

A gépkocsikra vonatkozó „legek” szerint az egy háztartásban lévő autók legnagyobb száma 2014-ben még csak 5 darab volt, 2020-ban azonban már 7 autóval rendelkezők is voltak.

Ezek értéke az MNB becslése szerint 2014-ben 20 millió forint volt, 2017-re 15 millióval megugrott ez az érték, 2020-ra pedig 33 millióra csökkent ez az érték. Fontos, hogy ezek a számok gépkocsinként értendők, nem az 5, 6 vagy 7 darab autó összesített értéke.

Kik a leggazdagabbak?

Korábbi cikkünkben elolvashatja, ki a 100 leggazdagabb magyar. A rangsor szereplői közül többen is közel 50 százalékkal növelték vagyonukat az egy évvel korábbihoz képest. Közben új milliárdosok is megjelentek a listán. Mészáros Lőrinc – akinek a legnagyobb a vagyona Magyarországon – másodpercenként 6 000 forintot keres.