Fura dolgok történnek az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) körül: a pénzügyi tárca a menetrend szerint holnap ismerteti az első héthavi államháztartási adatokat - ám a szokásos sajtótájékoztatót előbb lemondta az NGM, majd a pár órával később kiküldött meghívó már ismét arról tájékoztatott, hogy délelőtt mégis fontos bejelentések jönnek. Eszerint az államháztartásért felelős államtitkár, Banai Péter Benő, Kézben tartott hiánycélok - fegyelmezett gazdálkodás címmel sajtótájékoztató tart.

Az előzetes adatok szerint júliusban az államháztartás hiánya további 70,8 milliárd forinttal emelkedett, így a héthavi deficit elérte a 894,1 milliárd forintot.

Már összejött az éves hiány

A költségvetés módosítása után az idei éves hiánycélt 892,4 milliárd forintra emelték, vagyis a tényleges deficit már most elérte az egész évre tervezett hiányt. Az NGM előzetes közléséből tudható, hogy az adóbevételek az időarányosnál gyorsabban folynak be - nem is a kiadási oldalon van gond, hanem elmaradnak az uniós támogatások. Brüsszel több operatív programot is felfüggesztett, a támogatások nem érkeznek, eközben a kormány a 2007-2013 közötti időszak kifutó támogatásainak utolsó euróit is el akarja költeni - erre az év végéig van lehetősége. Ezeket a programokat uniós pénz híján saját zsebből kell finanszírozni, ami a folyó hiányt átmenetileg növeli.

Jókora könnyebbséget jelent ugyanakkor, hogy az uniós elszámolások szerinti eredményszemléletű hiányt nem befolyásolja a késedelmes uniós kifizetés, e szabályok szerint ugyanis a támogatásokat mindenképpen erre az évre kell elszámolni, függetlenül az utalás időpontjától. Brüsszel nem csak a támogatásokat, de két speciális adónem - a dohánycégek egészségügyi hozzájárulását és a élelmiszerlánc-felügyeleti díj - beszedését is felfüggesztette, ami éves szinten 30 milliárdos szinten kiesést jelent idén a büdzsé számára.

Honnan lesz 169 milliárdos bevétel?

Nagyobb gondot jelent viszont az a 169 milliárd forintos vagyonértékesítési bevétel - amit minden bizonnyal "per has" alapon írtak be a 2015-ös költségvetésbe. Az NGM-ben esküsznek arra, hogy léteznek ilyen tervek, ám az idén már eltelt nyolc hónap alatt ebből a 169 milliárdból semmi sem folyt még be.

A tervezett vagyonértékesítést az MNB és a Költségvetési Tanács, valamint a civil Költségvetési Felelősségi Intézet - vérmérséklettől függően - bevételi kockázatnak vagy épp fiktív tételnek titulálta. Eközben a menekültválság magyarországi "kezelése" is egyre több pénzt emészt fel, ám az előre nem látható kiadásokra az év egészére félretett százmilliárd forintból a kormány 92 milliárdot már elköltött, vagyis hamarosan újabb forrásokról kell gondoskodnia.

Mi léphet a kormány?

A kockázatok ellensúlyozásra a kormány befagyaszthatja az Országvédelmi Alapot, csakhogy abban alig 30 milliárd forint van, ami a fent említett kockázatok lefedésére meglehetősen kevés. Ennek ellenére a tartalék zárolásról akár már a keddi ülésén is dönthetett a kabinet - akárcsak további költségvetési intézkedésekről, így a szóba jöhető zárolásokról is. Tehát akár ezekről is beszámolhat szerdán Banai.

A költségvetési szigor demonstrálása már csak amiatt is fontos lehet, hogy a régóta várt/remélt magyar felminősítés esélyét ne rontsák. Ezt a célt szolgálta korábban többek közt a 2016-os költségvetés évközi elfogadása is. A kiadott menetrend szerint a magyar államadósság besorolásának felülvizsgálatára Standard & Poor's szeptember 18-án, a Moody's november 6-án, a Fitch Ratings pedig november 20-án keríthet sort.