Június végén 51,7 milliárd forint lejárt tartozást görgettek maguk előtt a magyarországi kórházak, 135 millió forinttal többet, mint egy hónappal korábban. A legnagyobb adósok listáján változatlanul a Honvédkórház áll az élen 3,9 milliárd forinttal, az intézményben egy hónap alatt 331 millió forinttal nőtt a lejárt, kifizetetlen számlák összege. Hárommilliárdot meghaladó a Békés megyei kórház, és csaknem 3 milliárd forint a Péterfy Sándor utcai kórház tartozása, előbbiben 206, utóbbiban 107 millió forint a havi növekedés.

Több mint egy tucat intézményben haladja meg az egymilliárdot a kifizetetlen számlák összege.

Mi lehet a magyarázat?

A szokásos 3-4 milliárdos növekedéshez képest kimutatott 135 milliós adósságnövekedésre nehéz racionális magyarázatot találni, különösen annak fényében, hogy mint azt az Orvostechnikai Szövetség főtitkárától, Rásky Lászlótól megtudtuk, kórházi beszállító tagvállalataik közvetlen tapasztalatai szöges ellentétben állnak a MÁK adataival. A fizetési hajlandóság olyannyira nem javult, hogy Rásky szerint vannak cégek, amelyeknél már újra olyan mértékű gondot okoz a nemfizetés, mint a konszolidáció előtt. (2015-ben 60 milliárd forintot kapott az ágazat kórházi adósságkonszolidációra).

Arra a szakmai berkekből származó pletykákra, mely szerint a kórházak a számlák lejárati határidejével manipulálva próbálják bizonyítani, hogy kancellár nélkül is képesek gazdaságosabban működni, legalábbis átmenetileg, Rásky úgy reagált, ez hosszabb távon úgysem lenne tartható megoldás. Ugyanakkor lehetséges, hogy a konszignációs raktárakból felhasznált termékek fogyását még nem jelentették a kórházak - mondta a főtitkár, aki szerint elképzelhető valamilyen számszaki szépítgetés. Az adósságnövekedés leállása nonszensz, hiszen információi szerint vannak olyan kórházak, amelyek a közmű számlákat sem tudják kifizetni. Hasonló volt a helyzet 2014 végén, amikor pár hónapon keresztül a szokásosnál jóval kisebb növekmény miatt 70 milliárd forint körül stagnált az adósság,  majd hirtelen mégis megugrott a növekedés, világosan jelezve az ágazat súlyos forráshiányát.

Az átnevezés nem elég

A teljesítményfinanszírozás augusztusi változásától az Orvostechnikai Szövetség főtitkára nem vár érdemi, a kórházi adósságot érintő változást. Mint fogalmazott attól, hogy az eddigi bérpótlékot beépítik a finanszírozásba és hbcs-nek nevezik (homgén betegségcsoport, ezek ellátása után kapják a kórházak a pénzt), még nem lesz több a forrás, ugyanúgy nem jut több dologi kiadásra.

Ha a teljes hbcs finanszírozás szerkezeti átalakítását, a kórházi alapdíjak 150 ezer forintról 180 ezer forintra emelését nem előzte meg technológiai értékelés - márpedig ilyenről nem tud senki -, akkor kódolt, hogy a finanszírozás továbbra sem fedezi a költségeket, ez a hiány pedig generálja az adósságnövekedést.

Nyáron könnyebb

Szezonális okokkal és az eddig önerőből elvégzett fejlesztések utólagos finanszírozásával magyarázta lapunk kérdésére az adósságnövekedés leállását Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) vezetője. Nyáron a forgalma kisebb, a bevétele viszont nagyobb a kórházaknak, ez átmenetileg csökkenti  forráshiányt. A saját erőből elvégzett fejlesztésekre pedig pályázati pénzt kaptak utólag az intézmények, amelyet a számlák kifizetésére fordíthattak - mondta Molnár Attila. Ugyanakkor a számszaki manipuláció lehetőségét ő sem zárta ki.

A hbcs revízió, illetve az alapdíjemelés kapcsán az EGVE vezetője kiemelte, bár az egyesület éppen ekkora emelést javasolt (az átlagos kórházi ellátásért fizetett oep finanszírozás 150 ezer forintról 180 ezer forintra emelését) a kórházak működőképességének fenntartásához, de a mostani változás nem ezt tükrözi, csupán a 66 milliárdos bérpótlék beépítését, ami nem jelent valódi forrásbővítést a kórházak számára.

Kincses Gyula, volt egészségügyi államtitkár szerdán reggel az Atv-ben szintén arról beszélt, hogy ha maga a finanszírozási összeg nem változik, a kassza nem nő, akkor az elosztási technika nem sokat ér, ez a lépés a hiány növekedését nem akadályozza meg. Ráadásul a kórházak technikai személyzetének béremelésére ez az átalakítás sem ad megoldást. Kincses szerint ebben a keretben a kancellár sem lesz képes megtakarítást elérni, a pazarlás ugyanis nem a kórházak, kórházigazgatók szintjén, hanem rendszerszinten, párhuzamos intézmények és ellátások fenntartásával valósul meg.