A levélszavazatok száma ugyanakkor a tizedét sem teszi ki a Fideszre belföldön leadott szavazatoknak (2 738 100 db), bár az arány itt jelentősen különbözik (a hazai szavazatoknak csak alig több mint 50 százaléka ment a kormánypártokra) - írja a Telex a valasztas.hu-ra felkerült adatok alapján.

Levélben a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok szavazhatnak, elsősorban a határon túli magyar lakosság él ezzel a lehetőséggel. A külföldön élő magyarországi magyarok a külképviseleteken adhatják le a voksukat. A mostani választás előtt 456 129 fő levélszavazó regisztrált szavazásra, ami minden eddiginél több: 2014-ben 193 793-an, 2018-ban 378 449-en regisztráltak.

A levélszavazás intézményét idén több történés is beárnyékolta - idézi fel a portál. Ilyen volt például, hogy a vajdasági magyarok körében a posta helyett a Fidesz helyi szövetségesének pártaktivistái vitték ki a szavazólapokat, egyes beszámolók szerint még agitálták is az embereket;

Marosvásárhely mellett pedig rengeteg kidobott, felgyújtani próbált levélszavazatot találtak, a felvételeken kivehető szavazatok itt az ellenzékre mentek.

A vajdasági eseteket sem a Kúria, sem az NVB nem vizsgálta, az Alkotmánybíróság is elutasította az ezzel kapcsolatos panaszt. A marosvásárhelyi szavazatokat illetően az NVB szintén nem tartotta magát illetékesnek, a Nemzeti Választási Iroda viszont feljelentést tett.