A költségvetési intézményeknél tavaly átlagosan 573,6 ezeren dolgoztak, miközben a kormányváltás előtti utolsó évben, 2009-ben a központi közigazgatásban alkalmazottak létszáma 282,7 ezer fő volt - többek között ez derül ki a parlamentnek a napokban benyújtott 2013-as költségvetés elszámolásából, illetve a korábbi évek zárszámadásainak összevetésből. Az elmúlt négy évben a Orbán-kormány viszonya a közigazgatáshoz teljességében megváltozott: míg baloldali elődei konzervatív-liberális gazdaságpolitikát követtek ezen a téren, vagyis inkább az adminisztráció egyszerűsítésre, a kisebb/olcsóbb államra helyzeték a hangsúlyt, addig a 2010 után megalakult Orbán-kormány az erős állam mellett tette le a voksát. Ez a retorikai irányváltás meglátszik a közigazgatásban dolgozók felduzzadásban is, amely tetemes volt, miközben minőségi változáson is átment a közigazgatás.
Az elmúlt négy évben teljesen átrajzolódott a közigazgatás képe, hiszen a komplett egészségügyi és oktatási szféra az önkormányzatoktól a költségvetéshez, azaz a kormányhoz került, illetve megalakultak a kormányablakok is. 2013-ban zajlott le az egészségügy és az oktatás kvázi "államosítása": megalakult a Klebelsberg Intézményfenntartó, amely az önkormányzati közoktatás túlnyomó többségét átvette és hasonló folyamat zajlott le az egészségügyben is - így nőhetett például 252,9 ezer fővel az Emberi Erőforrás Minisztérium által foglalkoztatottak száma négy év alatt.
Ezekkel a lépésekkel nem nőtt az állam súlya a munkaerőpiacon, hisz az önkormányzatoknál dolgozó tanárok ugyanúgy közalkalmazottak voltak, mint most amikor a munkáltatójuk a Klebelsberg Intézményfenntartó. (Ezektől az intézkedésektől, átszervezésektől függetlenül nőtt az állam súlya a foglalkoztatásban - de ez a közfoglakoztatás következménye.)
A változások számokban
A 2009-es, 2010-es és a tavalyi adatok összevetésből kiderül, hogy alig van olyan minisztérium vagy minisztériumi státuszú szervezet, ahol érdemben csökkent volna a létszám. Az agrártárcánál látványos, ám látszólagos, hogy az elmúlt négy évben összességében csökkent az állományi létszám, hiszen ez a vízügy 2012-es kiszervezésből fakad - ekkor mintegy 3900 közalkalmazott, köztisztviselő került a belügyi tárcához, további mintegy 3000 tisztségviselő pedig az mezőgazdasági szakigazgatási hivataloktól a megyei kormányhivatalokba került.
Ugyanakkor a 2013-as legfrissebb számokból már az is látható, hogy a tavaly az agrártárcához újabb közalkalmazottak kerültek, amikor is a minisztériumhoz visszakerültek a mezőgazdasági szakoktatási intézmények - azokkal együtt pedig 3830 tanár és más közalkalmazott. (A szakoktatás újabb átszervezésre vár, ugyanis a következő lépésként a nem mezőgazdasági szakoktatás felügyeletet kerül a nemzetgazdasági tárcához a közeljövőben - erről az elmúlt hetekben döntött a kormány.)
Hasonló a helyzet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) esetében - ugyanis míg 2009-ben 35,1 ezer fő tartozott a tárcához, ma már alig hatezer fő dolgozik az NGM-ben és a háttérintézményeknél. A folyamat itt is összetett: előbb lezajlott a Vám- és Pénzügyőrság és az adóhivatal (APEH/NAV) összevonása, majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési értelemben kikerült az NGM-ből.
Megfeleződött Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) is, ami a kormányablakok megalakulásával van összefüggésben, ugyanis a Nemzeti Közlekedési Hatóság ügyintézői a kormányablakokhoz kerültek. A kormányablakok, kormányhivatalok a közigazgatási tárcához tartoznak, ez tükröződik a KIM létszámának emelkedésben és más költségvetési szervek, mint például a társadalombiztosítási alapoknál foglalkoztattak létszámának csökkenésében.
A több éven átnyúló összehasonlítások szerint egyetlen tárcánál zajlott le érdemi létszámcsökkentés - ez a Külügyminisztérium, ahol 2009-ben 2500-an tavaly viszont már csak 1800-an tevékenykedtek. A külügy átmenetileg ráadásul hízott is, hisz 2010-2012 között a diplomácia alárendeltségében működött a hírszerzésért felelős Információs Hivatal is - ám ez végül a Miniszterelnökséghez került.
Akik nőttek
A Miniszterelnökséggel el is érkeztünk az egyik leggyorsabban növekvő intézményhez, ugyanis 2009-ben a Miniszterelnöki Hivatal környezetében 2440 fő dolgozott - többek között ide tartoztak a polgári nemzetbiztonsági szakszolgálatok. A 2010-es kormányváltáskor az összes háttérintézményt szétszórták a tárcák között, így az újonnan megalakult Miniszterelnökség alig száz fővel indult, azonban tavaly már legalább 1378-an dolgoztak. A 2013-as zárszámadás ugyan csak 757 főről ad számot, ám a részletekből kiderül, hogy a csökkenés látszólagos, egyszerűen a 2013-as statisztikákban nem tüntették fel az Információs Hivatal munkatársainak számát - miközben 2012-es bázisban még szerepeltek. Vagyis egyáltalán nem csökkent Miniszterelnökségi fejezetet létszáma sem tavaly, sőt az Információs Hivatalnál rég látott költekezésekbe és fejlesztésekbe kezdett. A hírszerzésnél eszerint 2012-ben 621-en dolgoztak - a tavalyi létszám ennél némileg magasabb lehetett.
A legnagyobb hízókúrán mindezek ellenére az EMMI és a kormányablakokat magába olvasztó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) esett át. Az utóbbi arányaiban, az EMMI létszámában nőtt a legnagyobb mértékben: az emberi erőforrás tárcához került az közoktatás 128 ezer alkalmazottja, az egészségügyi 20 ezer és szociális és gyermekvédelem további 20 ezer alkalmazottja. A Belügyminisztérium létszáma négy év alatt harmincezer fővel nőtt, szintén a központosítás jegyében: idekerültek az önkormányzati tűzoltóságok (plusz tízezer fő) a vízügyi igazgatóságok (plusz kilencezer fő). A rendőrség létszáma tavaly 46,2 ezer főre rúgott vagyis 4300-zal nőtt négy év alatt.
Az országgyűlés fejezetének létszáma is 40 százalékkal nőtt - ám ez is a háttérintézmények bővülésének a következménye. A fejezethez került az energiahivatal, de időközben megalakult az Országgyűlési Őrség is - amely korábban a rendőrség állományában működött.
2009 | 2012 | 2013 | Változás 2009-2013 (fő) | |
Országgyűlés | 1 861 | 2 104 | 2 615 | +754 |
Bíróságok | 10 347 | 10 341 | 10 644 | +297 |
Ügyészség | 3 730 | 4 152 | 4 215 | +485 |
Miniszterelnökség | 2 440 | 1 100 | 1 378 | -1 062 |
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium | 5 038 | 59 388 | 36 124 | +31 086 |
Vidékfejlesztési Minisztérium | 19 833 | 9 012 | 12 842 | -6 991 |
Honvédelmi Minisztérium | 25 904 | 24 540 | 24 461 | -1 443 |
Belügyminisztérium | 61 446 | 90 694 | 90 642 | +29 196 |
NGM | 35 170 | 5 579 | 6 046 | -29 124 |
NAV | 0 | 21 587 | 21 583 | +21 583 |
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium | 4 761 | 2 209 | 2 367 | -2 394 |
Külügyminisztérium | 2 514 | 1 814 | 1 802 | -712 |
Emberi Erőforrás Minisztérium | 80 450 | 122 320 | 333 427 | +252 977 |
Összesen | 282 768 | 381 010 | 573 641 | +290 873 |
Forrás: zárszámadási törvények és javaslatok, Napi.hu-gyűjtés |