2011 októberében a szezonálisan nem igazított adatok szerint a háztartások forintban és devizában egyaránt nettó hiteltörlesztők voltak, azaz több kölcsönt törlesztettek, mint amennyit felvettek - közölte a jegybank. A tranzakciókból eredően 191,4 milliárd forinttal mérséklődött a háztartások hitelállománya. Ezen belül a forinthiteleik állományát 1,7 milliárd forinttal, míg a devizahiteleik állományát 189,6 milliárd forinttal csökkentették. A devizahitelek nagymértékű tranzakciója a végtörlesztésre vezethető vissza: október folyamán megközelítőleg 170 milliárd forint devizahitel került végtörlesztésre az aktuális árfolyamon számítva, amelyből 130 milliárd forint a háztartások által a törvényben rögzített, úgynevezett végtörlesztési árfolyamon ténylegesen kifizetett összeg.

A háztartások devizahitel-állománya a 170 milliárdos végtörlesztés dacára is csak 40,7 milliárddal apadt, 5735,2 milliárdra, a forint gyengesége ugyanis növelte az állomány értékét.

A forint lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelek új szerződéses összértéke csökkent - rendre 15,9 és 5,49 milliárd forintra - , pedig ezek már tartalmazzák a végtörlesztéshez kapcsolódó kiváltó forinthitelek új szerződéses értékeit is. Október végén a kiváltó forinthitelek folyósításának értéke 2,3 milliárd forint volt.

Tíz százalék felett az átlagkamat

A lakáscélú új forinthitelek átlagos kamatlába hajszállal 10,29 százalékra csökkent, ám így is meghaladja az egy évvel korábbi 9,80 százalékos értéket.

Amint arról korábban beszámoltunk, a Versenyhivatal kartellvizsgálatot indított hét bank ellen azután, hogy tapasztalatai szerint a magyar lakossági bankpiacon több vezető pénzintézet 2011. szeptember 22. után egymással közel azonos időpontban jelentős mértékben (50-200 bázisponttal, azaz 0,5-2 százalékponttal) megemelte lakossági jelzáloghiteleinek kamatát, illetve magasabb kamatú új terméket vezetett be. A GVH tudomására jutott információk szerint a bankok egyidőben végrehajtott emeléseinek valószínű magyarázata a bankok közti megállapodás. A Bankszövetség a vizsgálatindításra úgy reagált, hogy "a kommunikációs felhanggal erősített vizsgálatok alapjaiban kérdőjelezik meg a devizahitelezéssel kapcsolatos megállapodási szándékot és hozzáállást".

Növekvő betétállomány

A háztartások ugyanakkor növelték forintbetét-állományukat, devizabetéteik állománya viszont csökkent. E tranzakciók eredőjeként betétállományuk összességében 57,3 milliárd forinttal nőtt, 114,9 milliárd forint nettó forintbetét-elhelyezés és 57,6 milliárd forint nettó devizabetét-kivonás eredményeként.

Amint arról korábban beszámoltunk, az MNB 2011. október 3-án tartotta első, a végtörlesztési programhoz kapcsolódó euróeladási tenderét, és ezt még három további alkalom követte október hónapban. A jegybank ezen a négy tenderen összesen 890 millió eurónyi (262 milliárd forint) ajánlatot fogadott el, és ebből a hónap végéig, a végtörlesztések megvalósulásával párhuzamosan 235 millió euró (69 milliárd forint) került ténylegesen kifizetésre.

A PSZÁF adatai szerint október hónapban 29,4 ezer kölcsönt végtörlesztettek a rögzített devizaárfolyamon az adósok, amihez kevesebb mint félezer kiváltó forinthitelt vettek fel. A bankrendszer bő negyvenmilliárdos vesztesége a végtörlesztők számára hitelenként átlagosan másfélmillió forint nyereséget jelentett.

Az új forint betétszerződések átlagos kamatlába 5,51 százalékon stagnált, ami ugyanakkor meghaladja a 2010 októberében feljegyzett 4,43 százalékos szintet. Az éven belüli új euróbetétek átlagkamata 2,47 százalék, szemben az egy évvel korábbi 1,83 százalékkal.

Bővülő vállalati hitelezés

A nem pénzügyi vállalatok forintban nettó hitelfelvevők voltak, míg devizában kevesebb hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek. Összességében hitelállományuk nőtt. Emellett az előző hónaphoz képest forintbetéteik állományát növelték, míg devizabetét-állományuk - csak a tranzakciót figyelembe véve - csökkent. A betétállományuk mindezek eredőjeként az előző hónaphoz képest nőtt.

A nem pénzügyi vállalatok esetében - csak a tranzakciót figyelembe véve - a forinthitelek állománya 42,4 milliárd forinttal nőtt, míg a devizahitelek állománya 9,1 milliárd forinttal csökkent. Az általuk kibocsátott, hitelintézetek tulajdonában lévő kötvények állománya - tranzakciókból eredően - 20,0 milliárd forinttal csökkent. Mindezek eredőjeként a hitelállományuk 13,2 milliárd forinttal nőtt.

Az 1 millió euró érték alatti forinthitelek új szerződések értéke az előző hónappal azonos szinten, 63,2 milliárd forinton maradt, míg az euróhitelek új szerződéses értéke esetén kisebb csökkenés figyelhető meg. A nem pénzügyi vállalati 1 millió euró érték feletti forinthitelek új szerződéses értékei jelentősen csökkentek az előző havi - bankcsoporton belüli ügyletek következtében kialakuló - kiugró értékhez képest, 196,7 milliárd forintról 57,9 milliárdra. Az 1 millió euró feletti euróhiteleknél csökkenés tapasztalható.

Az új hitelek átlagos hitelköltség mutatója az 1 millió euró érték alatti és feletti forinthitelek esetében kisebb mértékben csökkent, rendre 8,87 és 7,60 százalékra. Az 1 millió euró érték alatti és feletti euróhitelek esetében az átlagos hitelköltség mutató növekedett az előző hónaphoz képest, 4,85 és 4,05 százalékra.

A nem pénzügyi vállalatok betétállománya - az átértékelődés és az egyéb volumenváltozás hatásától eltekintve - 25,7 milliárd forinttal nőtt; a forintbetétek esetében 53,1 milliárd forint nettó betételhelyezésre, a devizabetéteknél pedig 27,3 milliárd forint nettó betétkivonásra került sor.

A nem pénzügyi vállalatok új forintbetéteinek átlagos kamatlábai az előző hónaphoz képest változatlanok maradtak (5,48 százalék), míg az euróbetétek esetén kismértékű csökkenés történt, 1,83 százalékra. A forintbetétek új szerződéses értékei esetén kisebb, míg az euróbetétek esetén jelentős csökkenés tapasztalható az előző hónaphoz képest.