Romlott a magyar gazdaság versenyképessége, immár csak a 24. legversenyképesebb tagja az EU-nak - ez derül ki Világgazdasági Fórum versenyképességi indexéből. A magyar gazdaság versenyképességének romlására a kormány által most beterjesztett 2013-as zárszámadási törvénybe található mérlegek is rámutatnak. Az államháztartási kiadásokon belül 2010 és 2013 között ugyanis nőttek az állami és gazdasági kiadások, miközben csökkentek a jóléti célokra fordított források.

Amíg 2010-ben a államháztartás összes kiadása még csak a GDP 49,9 százalékára rúgott - ami nemzetközi összehasonlításban akkor sem volt alacsony -,  a most nyilvánosságra hozott 2013-as mérlegek szerint az államháztartás kiadásai elérték a tavalyi GDP 53,5 százalékát. Vagyis az állam az elmúlt években egyre inkább rátelepedett a gazdaságra, ezt jól jelzi az újraelosztás mértékének növekedése. Illetve a funkcionális kiadások arányainak megváltozása is: emelkedett az állam fenntartására fordított kiadások értéke - ami kissé meglepő -, valamint állam gazdasági kiadása is - az utóbbi viszont már meglepetés, az elmúlt években bekövezett államosítások ismeretében.

Kapcsolódó

Három év alatt az állam működési kiadásai 2067,9 milliárd forintról 2606,2 milliárd forintra, a GDP 7,6 százalékáról a GDP 9 százalékára emelkedtek. Nőtt a törvényhozó és végrehajtási szervek - vagyis a kormány és a minisztériumok kiadásai, de kiemelkedő mértékben megugrottak az állami funkciókon belül a költségvetési és pénzügyi szolgáltatásokra fordított kiadások. A 2013-as zárszámadás szövege ugyan közli az adatokat, ám a miértekre nem ad választ a kabinet.

Mélyponton a honvédségi büdzsé

Az állami kiadásokon belül viszont csökkent a honvédelemre fordított kiadások mértéke: míg 2010-ben 245,5 milliárd forint jutott erre a célra, tavaly csak 228,9 milliárd forint, ami a GDP 0,8 százaléka, ezzel Magyarország tartósan nem teljesíti a NATO-ban vállalt kötelezettségeit, amely szerint a honvédelmi kiadásokat a GDP 2 százalékán kellene tartani. Ezt a csillagászati összeget a Magyar Honvédség a következő években nem kapja meg, ugyanakkor a kormány elkötelezte magát a GDP-arányos kiadások folyamatos növelése mellett a 2015-2020 közötti időszakra. A 0,8 százalékos GDP arányos honvédelmi költségvetés történelmi mélypontnak számít.

Az államháztartás funkcionális kiadásai a megoszlás százalékában
20102013
Állami működési funkciók15,316,8
Jóléti funkciók61,556,7
Gazdasági kiadások14,317,5
Államadósság-kezelés8,58,6
Egyéb0,50,4
Összesen100,0100,0
Forrás: kormány, zárszámadás


A zárszámadási adatok szerint nőtt viszont a rendőrségi kiadások súlya tavaly a közbiztonságra fordított kiadások 576,5 milliárd forintra rúgtak, ami mintegy 75 milliárd forintos növekedés három év alatt.

Stagnáló oktatási kiadások, emelkedő nyugdíjkifizetések

A jóléti kiadások kiadások a 2010-es 8324,7 milliárd forintról 8807,9 milliárd forintra emelkedtek, a GDP-arányosan viszont e költés 30,7 százalékról 30,3 százalékra mérséklődött. Az oktatási kiadások nominálisan stagnáltak, így GDP-arányosan csökkentek, az egészségügyi kiadások kis mértékben emelkedtek, így tavaly a GDP 4,6 százalékát fordította az állam egészségügyre, ami 0,1 százalékpontos növekedés három év alatt. A társadalombiztosítási és nyugdíjkiadásokra tavaly 4963 milliárd forint jutott, ami a GDP 17,1 százalékát tette ki - ez 0,3 százalékos csökkenést takar három év alatt annak ellenére, hogy a nominális kiadások 280 milliárd forinttal nőttek.

Az államháztartás funkcionális kiadásai (milliárd forint)
20102013
Állami működési funkciók2 067,992 606,25
Jóléti funkciók8 324,748 807,94
Gazdasági kiadások1 930,902 726,97
Államadósság-kezelés1 146,301 338,82
Egyéb69,050,40
Összesen13 538,9815 480,38
Forrás: kormány, zárszámadás


Egyre több pénz megy gazdasági célokra

Az állami terjeszkedés másik szembeötlő jele, hogy az államháztartás gazdasági kiadásai is nőttek három év alatt. Majd minden területen - legyen az a közlekedés, a távközlés, a környezetvédelem - kiadásai jelentősen nőttek. Ez utóbbi a 2010-es 198 milliárd forintról 2013-ra 364,7 milliárdra ugrott, ami már a GDP 1,3 százaléka. A közlekedési támogatáson belül csökkent a közúti közlekedés kiadása a vasúti közlekedés javára.

Az államadósság kamatkiadásaira fordított összegek is emelkedtek: tavaly 1338,8 milliárd forintot költöttek erre a célra az adófizetők pénzéből, ami a GDP 4,6 százaléka, szemben a 2010-es 4,2 százalékkal.