Vallott az Orbán-kormány - így telepedett rá a gazdaságra

Romlott a magyar gazdaság versenyképessége, immár csak a 24. legversenyképesebb tagja az EU-nak - ez derül ki Világgazdasági Fórum versenyképességi indexéből. A magyar gazdaság versenyképességének romlására a kormány által most beterjesztett 2013-as zárszámadási törvénybe található mérlegek is rámutatnak. Az államháztartási kiadásokon belül 2010 és 2013 között ugyanis nőttek az állami és gazdasági kiadások, miközben csökkentek a jóléti célokra fordított források.

Amíg 2010-ben a államháztartás összes kiadása még csak a GDP 49,9 százalékára rúgott - ami nemzetközi összehasonlításban akkor sem volt alacsony -,  a most nyilvánosságra hozott 2013-as mérlegek szerint az államháztartás kiadásai elérték a tavalyi GDP 53,5 százalékát. Vagyis az állam az elmúlt években egyre inkább rátelepedett a gazdaságra, ezt jól jelzi az újraelosztás mértékének növekedése. Illetve a funkcionális kiadások arányainak megváltozása is: emelkedett az állam fenntartására fordított kiadások értéke - ami kissé meglepő -, valamint állam gazdasági kiadása is - az utóbbi viszont már meglepetés, az elmúlt években bekövezett államosítások ismeretében.

Három év alatt az állam működési kiadásai 2067,9 milliárd forintról 2606,2 milliárd forintra, a GDP 7,6 százalékáról a GDP 9 százalékára emelkedtek. Nőtt a törvényhozó és végrehajtási szervek - vagyis a kormány és a minisztériumok kiadásai, de kiemelkedő mértékben megugrottak az állami funkciókon belül a költségvetési és pénzügyi szolgáltatásokra fordított kiadások. A 2013-as zárszámadás szövege ugyan közli az adatokat, ám a miértekre nem ad választ a kabinet.

Mélyponton a honvédségi büdzsé

Az állami kiadásokon belül viszont csökkent a honvédelemre fordított kiadások mértéke: míg 2010-ben 245,5 milliárd forint jutott erre a célra, tavaly csak 228,9 milliárd forint, ami a GDP 0,8 százaléka, ezzel Magyarország tartósan nem teljesíti a NATO-ban vállalt kötelezettségeit, amely szerint a honvédelmi kiadásokat a GDP 2 százalékán kellene tartani. Ezt a csillagászati összeget a Magyar Honvédség a következő években nem kapja meg, ugyanakkor a kormány elkötelezte magát a GDP-arányos kiadások folyamatos növelése mellett a 2015-2020 közötti időszakra. A 0,8 százalékos GDP arányos honvédelmi költségvetés történelmi mélypontnak számít.

A zárszámadási adatok szerint nőtt viszont a rendőrségi kiadások súlya tavaly a közbiztonságra fordított kiadások 576,5 milliárd forintra rúgtak, ami mintegy 75 milliárd forintos növekedés három év alatt.

Stagnáló oktatási kiadások, emelkedő nyugdíjkifizetések

A jóléti kiadások kiadások a 2010-es 8324,7 milliárd forintról 8807,9 milliárd forintra emelkedtek, a GDP-arányosan viszont e költés 30,7 százalékról 30,3 százalékra mérséklődött. Az oktatási kiadások nominálisan stagnáltak, így GDP-arányosan csökkentek, az egészségügyi kiadások kis mértékben emelkedtek, így tavaly a GDP 4,6 százalékát fordította az állam egészségügyre, ami 0,1 százalékpontos növekedés három év alatt. A társadalombiztosítási és nyugdíjkiadásokra tavaly 4963 milliárd forint jutott, ami a GDP 17,1 százalékát tette ki - ez 0,3 százalékos csökkenést takar három év alatt annak ellenére, hogy a nominális kiadások 280 milliárd forinttal nőttek.

Egyre több pénz megy gazdasági célokra

Az állami terjeszkedés másik szembeötlő jele, hogy az államháztartás gazdasági kiadásai is nőttek három év alatt. Majd minden területen - legyen az a közlekedés, a távközlés, a környezetvédelem - kiadásai jelentősen nőttek. Ez utóbbi a 2010-es 198 milliárd forintról 2013-ra 364,7 milliárdra ugrott, ami már a GDP 1,3 százaléka. A közlekedési támogatáson belül csökkent a közúti közlekedés kiadása a vasúti közlekedés javára.

Az államadósság kamatkiadásaira fordított összegek is emelkedtek: tavaly 1338,8 milliárd forintot költöttek erre a célra az adófizetők pénzéből, ami a GDP 4,6 százaléka, szemben a 2010-es 4,2 százalékkal.