Egy válságból legfeljebb kilábalni lehet, nem megerősödve kikerülni – idézi László Csabát, a Medgyessy-kormány pénzügyminiszterét a 24.hu abban a cikkében, amelyben azt firtatja, hogyan jött ki a magyar gazdaság az elmúlt másfél évtized egymást követő gazdasági válságaiból. Elég a forint árfolyamára nézni vagy azt megvizsgálni, honnan hová jutott el az elmúlt tizenkét évben Magyarország, és hová Szlovákia.
Az utóbbi országot most az eurózónához tartozás védi az árfolyamgyengülésből adódó válságjelenségekkel szemben. De lassan már Románia is elénk kerül – mondta a volt pénzügyminiszter a keleti határ menti ismerőseit idézve, akik szerint jobban megéri a határ túloldalára járni dolgozni, mint onnan ide átjönni.
Pogátsa Zoltán közgazdász szélesebb perspektívában azonosított válságos időszakokat. A rendszerváltás után az első válság a kilencvenes évek közepén alakult ki, amit akkor a Bokros Lajos nevével fémjelzett csomaggal igyekezett kezelni a Horn-kormány. A sorban a következő a 2008-as pénzügyi válság volt, majd már az Orbán-korszak alatt éltük meg a harmadik nagy krízist.
Lehetett volna másként
Pogátsa szerint az első nagy válságból semmit nem tanult meg a társadalom, a másodikból legalább azt, hogy nem jó devizában eladósodni. Mint fogalmazott, helyes döntés volt az államadósságon belül 20 százalékhoz közelíteni a deviza arányát, még ha ezt a küszöbértéket manapság nem tudja is tartani a kormány.
Helyes volt a lakossági devizahitelek kivezetése is. A Covid-járvány két éve ugyanakkor arra világított rá, hogy nem egészséges ennyire egyoldalúan kiszolgáltatottnak lennünk a német iparnak, különösen az autógyártásnak, amit érzékenyen érintett akkor az alapanyagok hiánya, a termelési láncok megszakadása.
A mostani válság legfontosabb tanulsága az energetika dekarbonizációjának (a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének) és a diverzifikációjának az elkerülhetetlensége. Ha erre hamarabb, évekkel korábban reagál a kormány, akkor a közgazdász szerint a forint árfolyamának elcsúszása is elkerülhető lett volna.