Az Európai Bizottság azon országok számára fogalmazott meg ajánlásokat, amelyek főbb államháztartási mutatói eltérnek az európai referenciaértéktől. Az ajánlások nem a költségvetési fegyelemről szólnak ezúttal, hanem a koronavírus okozta gazdasági-társadalmi válság kezeléséről - mondta az Eurologus szerint Paolo Gentiloni gazdaságpolitikáért felelős uniós biztos a csomagot ismertető sajtótájékoztatón.

A Bizottság szerint a magyar kormány hatásos lépéseket tett annak érdekében, hogy a korábbi költségvetési célokat betartsa, de egy sor kritikát is megfogalmaznak a kormány válságkezelésével és általános politikájával kapcsolatban.

A járvány miatti veszélyhelyzetben a magyar kormánynak adott rendkívüli hatalom szélesebb, mint a többi tagállamban, és nem szabtak neki határidőt. Néhány intézkedés felveti a szükségesség és arányosság kérdését, illetve beleavatkozik a gazdasági életbe, és veszélybe sodorja az állami szabályozási környezet stabilitását - írja a Bizottság. Példaként a munkajogi szabályoktól való eltérésre hivatkoznak, vagy arra, hogy a katonaság átvette az irányítást bizonyos magánvállalkozásoknál a veszélyhelyzetre hivatkozva.

A három hónapos munkanélküliségi ellátás - ami a legrövidebb Európában - még kedvező gazdasági körülmények között sem elegendő ahhoz, hogy valaki munkát találjon - szögezi le a dokumentum.

Látszatverseny van a közbeszerzéseken

Ehhez jön hozzá, hogy a vállalkozásokat és a munkahelyek megőrzését támogató magyar programok hatálya és alkalmazási köre korlátozottabb a többi európai államban meghirdetett programoknál. A magyar gazdaságmentő program hatásait tovább gyengíthetik a kormány által tervezett különadók. A Bizottság szerint a gazdasági helyreállítást nagyban segítené, ha az eddigi gyakorlattal szemben a közbeszerzéseknél valódi verseny alakulhatnak ki a vállalatok között - írja az Index uniós blogja.

Az országjelentés kimondja, hogy "a korrupció, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés hiánya és a sajtószabadság a válság előtt is aggodalomra adott okot", illetve, hogy "hiányzik a magas szintű korrupció elleni irányított és rendszerszintű fellépés".

Betegeskedik az egészségügy

A jelentés kiemeli az egészségügyi ellátás gyengeségeit is, például azt, hogy a rendszer "korlátozott hatékonysága" miatt az uniós átlagnál jóval több magyarnak kell magánorvoshoz fordulnia, amit aztán a saját zsebéből fizet. Ez a tény kombinálva azzal, hogy bizonyos régiókban nincs elég egészségügyi dolgozó, komolyan rontja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, például a romák vagy a fogyatékkal élők hozzáférését a megfelelő egészségügyi ellátáshoz.

A szegények még szegényebbek lettek

A Bizottság úgy látja, 2010 óta nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek Magyarországon, aminek részben az adó- és támogatási rendszer reformja az oka. A minimális jövedelmi juttatások 2012 óta változatlanok, és Európában a legalacsonyabbak közé tartoznak, ami különösen negatív hatással lehet majd a kiszolgáltatott helyzetben lévő és a koronavírus-válság által is leginkább sújtott társadalmi csoportok számára - írja az Eurologus.