Ezekben a szakmákban még a válság alatt is többet lehet keresni

A koronavírus-járvány két éve jelentősen átstrukturálta a munkaerőpiacot, értelemszerűen sokan kényszerültek pályaváltásra. Sokan az új szakmájukban maradtak, ám akadtak, akik visszataláltak. Utóbbiak vannak kevesebben.

A munkaerőhiány persze továbbra is napirenden szerepel – igaz nem minden szegmensben. Van, ahol alig keresnek munkásokat, de sok területre lasszóval kell fogni a szakembereket. 

A cégvezetés, menedzsment és a mérnök kategóriák volumene nőtt a tavalyi évhez képest, ezeken a területeken 40, valamint 6 százalékkal több az aktív hirdetés jelenleg, mint a tavalyi év azonos időszakában – mondta el a napi.hu-nak Tüzes Imre, a profession.hu üzletfejlesztési igazgatója. Dinamikusan fejlődő ágazatnak számít a logisztika is, amelyen belül

– tette hozzá a szakember. 

Raktárosként sem kell sokáig kilincselni az álláspiacon: az álláskereső portál adatai szerint a raktározáshoz kapcsolódó munkakörökben is szemmel látható a növekedés: 2022-ben egyes pozícióknál több mint a duplájára emelkedett a hirdetések száma az előző évhez képest. A raktáros munkakörben az átlag nettó bér havi 271 000 forint, előfordulnak azonban akár 400 000 forint feletti bérek is egyes cégeknél. Egyes vezető pozíciókban a felajánlott átlagos fizetés megközelíti a nettó 500 000 forintot. 

Ahol lasszóval fogják a munkaerőt

A fizikai munkakörök esetében a kézbesítő és a takarító hirdetések száma növekedett a legjelentősebben – kerékpáros kézbesítőt kereső hirdetésből 2022 utolsó negyedévében közel 750 százalékkal több jelent meg a profession.hu oldalán, mint az előző év végén – emelte ki Tüzes Imre. 

Emellett látványosan megnőtt a kereslet az autóvillamossági szerelők (+122 százalék), a logisztikai küldeményfeldolgozók (+108 százalék) és a vagyonőrök (+84 százalék) iránt is.

A szellemi munkaköröket vizsgálva a mérnöki, pénzügyi és bizonyos vezetői pozíciókban láthatunk leginkább növekedést a hirdetésszámokban 2022 utolsó negyedévében. A mérnök kategóriában a gépészmérnök (+37 százalék), a minőségügyi mérnök (+35 százalék) és a karbantartó mérnök (+31 százalék) hirdetések gyarapodtak leginkább az álláskereső oldal felületén, pénzügy kategóriában pedig a pénzügyi ügyintézőket toborzó hirdetések (+34 százalék).

Az építőipari szakmunkások iránt eddig is óriási volt a kereslet, és úgy tűnik, hogy az otthonfelújítási támogatás kivezetése és számos nagyberuházás leállása egyelőre nem érezteti a hatását.

Habár leginkább logisztikusokat, raktárosokat és bolti eladókat keresnek, az építőiparban továbbra is jelentős a munkaerőhiány.

Szellemi területen kifejezetten válságállónak számítanak az informatikai és mérnöki területek, itt a bérek is igen magasak, és könnyebben érvényesítik a bérigényüket a munkavállalók, mert nagyon nagy a kereslet ezen szakmákban.

A válság azonban a  munkaerőpiacot sem hagyta érintetlenül: összességében kevesebb az álláshirdetés, több lett az álláskereső. 

Ha találomra bármelyik állásra rákeresünk, nem lesz túl nagy meglepetés, hogy Budapesten és vonzáskörzetében még mindig sokkal jobbak az elhelyezkedési esélyek, mint az ország más részein. Ugyanakkor a verseny is nagyobb már a nyitott pozíciókért. 

Az ország minden vármegyéjében emelkedett az állásra jelentkezők száma: az előző év azonos időszakához képest 34 százalékos növekedés történt. Ezzel párhuzamosan a feladott álláshirdetések mennyisége 17 százalékot csökkent. A legintenzívebben Zala és Nógrád vármegyében, valamint a fővárosban.

Míg 2022 első felévben jelentős munkaerőhiány és intenzív toborzás jellemezte a magyar munkaerőpiacot, a második félévre ez a kiélezett helyzet enyhült. Ősszel már mérséklődött a betöltésre váró pozíciók száma, miközben megélénkült a munkavállalók álláskeresési üteme. Bár bizonyos szakmáknál továbbra is fennáll a munkaerőhiány, alapvetően erősödik a verseny a nyitott pozíciókért. 

Akikre már nincs akkora igény

Míg a mérnököket kereső álláshirdetések gyarapodtak, a többi esetben kevesebb embert keresnek a cégek, mint tavaly ilyenkor.

A leglátványosabb csökkenés az IT programozás, fejlesztés (39 százalék) és a vendéglátás (34 százalék) kategóriáknál történt. Ez persze csak az országos átlag, hiszen továbbra is sok informatikust keresnek, csak éppen nem minden régióban.

A vendéglátósok iránti keresletcsökkenés viszont általános jelenség. Nyáron még jelentős probléma volt, hogy nem találtak elég munkaerőt a szállodákba és az éttermekbe: az energiaválság, és következményeként a kényszerű üzemszünetek és bezárások azonban oldották a feszültséget. 

Ha rákeresünk például a felszolgáló vagy a szakács állásokra láthatjuk, hogy több száz betöltetlen álláshely lehet, csak épp a hirdetések nagy részében Ausztriába keresnek munkaerőt. Budapesten még csak-csak, ugyanakkor vidéken már alig van igény vendéglátós szakemberekre. Az is látszik, hogy pékekre, cukrászokra is leginkább külföldön lenne szükség. 

Autószerelőnek, villanyszerelőnek, asztalosnak, szobafestőnek, fodrásznak és kozmetikusnak továbbra is érdemes tanulni, ahogy sokat érnek a munkaerőpiacon a különféle gépkezelői jogosítványok is.

Nincs elég értékesítőből, ahogy ügyfélszolgálatosból, valamint HR-esből sem, habár utóbbi területen némileg csökkent a lehetőségek száma. Az egészségügy és az oktatás permanens szakemberhiánya teljesen közismert.

Ellenben ha személyi edzőnek, netán virágkötőnek tanult, akkor bizony nincs túl sok lehetősége – hacsak nem saját vállalkozásban igyekszik kamatoztatni a tudását. Nincs jó hírünk a klímásoknak, hőtechnikai szerelőknek és napelemtelepítőknek sem – legalábbis ha alkalmazottként igyekeznek szerencsét próbálni.

Hiába szól minden most a fűtéskorszerűsítésekről, a cégek nem tűnnek túlzottan aktívnak a munkaerő-toborzás terén. Ebben persze az állami szabályozások és a támogatások bizonytalansága is közrejátszhat. 

A közigazgatás jelen állás szerint 1500 embert tudna azonnal alkalmazni  – elsősorban óvodapedagógusokat, falugondnokokat, szociális gondozókat–- ám a versenyképesnek éppen nem nevezhető fizetések vélhetően sokakat távol tartanak az elköteleződéstől. 

Munkát keresni is sokba kerül, hát még az átképzés

Az nyilvánvaló, hogy egy szakma elsajátítása, illetve egy karrierváltás zsebbe nyúlós elhatározás. Ha csak a legnépszerűbb képzést, a villanyszerelést nézzük: majdnem egy évig tart, átlagosan 700 ezer forintot kell érte letenni és ebben még nincs benne a vizsgadíj.

Azonban ha valaki egy másik hiányszakmában gondolkozik és kamionsofőrnek készül, mire mindennel végez, minden papírt és jogosítványt beszerez, szinte biztosan nem fogja megúszni 1 millió forint alatt – feltételezve hogy B-kategóriáról indul.

De a manikűrös, fodrász, kozmetikus tanfolyamok is több százezer forintba kerülnek. Az IT/programozás területen hatalmas a szórás, de meglehetősen nagy anyagi befektetést és sok időt igényel, míg valakiből piacképes, több húron is pengető, fejlesztő válik. Bár az is igaz, hogy a hosszas képzéseket, tanulmányokat egyre inkább felváltják a modulalapú betanított munkák.

Már nyáron jelezte a KSH, hogy bár továbbra is alacsony a munkanélküliségi ráta, ám a munkakeresés átlagos időtartama már 9,9 hónapra nyúlt, a munkanélküliek 35,9 százaléka pedig legalább egy éve keresett állást.

Ha beüt a krach, akkor legalább 9 hónapig tartó álláskeresésre célszerű anyagilag felkészülni. 

Munkanélküliként a rezsit, az élelemiszert és a lakhatás költségeit továbbra is fizetni kell, ahogy az esetleges tanfolyamét is, így egyáltalán nem mindegy, hogy az álláskereső ilyenkor rendelkezik-e biztos tartalékkal. 

Ahogy írtunk már róla: legalább fél, de inkább egy teljes évnyi likvid pénzügyi tartalékkal kellene mindenkinek rendelkeznie ahhoz, hogy az állásvesztés után is tudja fizetni a hiteleit, és az életminőségében se legyen túl nagy visszaesés. Ez a KSH nettó 347.500 forintos havi átlagkeresetével számolva összegszerűen mindösszesen 2-4 millió forintos pénzügyi tartalék meglétét feltételezi.