Magyarország elszokott az inflációtól, de állja a válságot: gazdasági vezetők értékeltek a Napi.hu konferenciáján

A konferencián a gazdasági élet vezető szereplői arra kérdésre keresték és részben adták meg a választ, hogyan lehet válságálló Magyarország gazdasága az elkövetkező időkben, milyen feladatok várnak a jegybankra, a kamarára, a szaktárcára és a vezető intézményekre.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

2024-ben is folytatni kell az infláció elleni küzdelmet

A csökkenő pályára állt infláció önmagában nem elég az inflációs cél fenntartható módon történő eléréséhez. A szigorú monetáris kondícióknak fenn kell maradniuk az infláció minél gyorsabb letörése érdekében – fogalmazott Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a konferencián. Elmondta, hogy már májusban jelentősen jobb adatokra számítanak – nem csak a bázishatások miatt.

A termékek és a szolgáltatások harmadánál láttunk árcsökkenést – különösen ott, ahol ezek ki vannak téve a devizapiaci változásoknak

– tette hozzá.

Kiemelte, önmagában az, hogy az év végére egyszámjegyű tartományba terelik az inflációt, még nem elég, 2024-ben tovább kell csökkenteni a drágulás ütemét, hogy a gazdaság visszatérhessen a normális kerékvágásba.

Ehhez az MNB továbbra is szigorú monetáris politikát alkalmaz majd

– hangsúlyozta a jegybank alelnöke, hozzátéve, hogy pozitív reálkamat-környezet alakul majd ki. Ez utóbbi az 1970-es évek tanulsága, mert e nélkül nem lehet tartósan kezelni az inflációs problémákat.

A jelenlegi helyzetről elmondta, októberhez képest javult a helyzet, javulnak a cserearányok, ahogy a folyó fizetési mérleg hiánya is. „Nettó 17 milliárd euró volt az energiaszámlája a magyar gazdaságnak – a korábbi években ez 5-6 milliárd euró volt, idén pedig 8 milliárd euró körül lehet majd, azaz megfeleződik” – mondta Virág Barnabás.

A költségvetésről szólva kiemelte, hogy a kamatkiadások jelentősen emelkedtek, a GDP 3,8-3,9 százalékára rúgnak (tavaly 2,8 százalék volt). Ez a közel 4 százalék azt jelenti, hogy kamatkiadásra körülbelül annyit költünk, mint a védelmi kiadások és a K+F összesen – ez brutálisan nagy összeg. Ennek nagy része az inflációhoz kapcsolódik, és ami jó hír 2008-2009-hez képest, hogy ennek nagy része belföldön marad.

Virág Barnabás: Nincs mese, helyre kell állítanunk a megbomlott egyensúlyt

A megbomlott egyensúlyt helyre kell állítanunk, az infláció csökkentését és a külső egyensúlyi pozíciónk javítását pedig 2024-ben is folytatni kell Virág Barnabás szerint. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke erről a Napi.hu egész napos konferenciáján beszélt, ahol azt a kérdéskört járják körbe az előadók és a panelbeszélgetések résztvevői, hogy válságálló-e a magyar gazdaság. Bővebben >>>

Előadásának végén Virág Barnabás így összegzett:

Válságálló a magyar gazdaság, mert a koronavírus-válságból gyorsan kilábaltunk.
Az évtized új karakterű válságai új sérülékenységi pontokon támadják a növekedés fenntarthatóságát.
A megbomlott egyensúlyt helyre kell állítanunk: az infláció csökkentését és a külső egyensúlyi pozíciónk javítását 2024-ben is folytatni kell.
A képzett munkaerőért folytatott globális verseny erősödik, miközben a finanszírozási környezet tartósan szigorúbb marad, miközben az energetika lesz a kulcsterület.
Intenzív növekedési modellre átállva általános termelékenységjavulást kell elérnünk az egyensúlyőrző felzárkózási pályához.

Parragh László: Nem lehet azt várni, hogy az állam oldja meg a kkv-k problémáit

Dogmák dőlnek meg a gazdaságpolitikában, és most is egy lényeges dogma dőlt meg, mert azt hittük, hogy a gazdaságpolitikának két pillére van, a monetáris és a fiskális gazdaságpolitikai. Ám kiderült, hogy van egy harmadik pillér is, az energiapolitika – kezdte előadását Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Napi.hu Válságálló-e a Magyarország című konferenciáján.

Az utóbbi időben bőségesen volt vitája a kamarának a jegybankkal, hogy inflációs veszély van-e és ezt már négy évvel ezelőtt látni lehetett – jelentette ki Parragh László. Kitért arra is, hogy látszott az energiaárak növekedése, de különösen látszott a nyersanyagárak emelkedése, ahogy elindult egy világgazdasági átrendeződés is. Csak ezt a folyamatot a Covid-járvány elfedte, és akiknek ezt fel kellett volna ismerniük, azok nem ismerték fel, hangsúlyozta a kamara elnöke.

Ugyanakkor az iparkamara elnöke úgy véli, hogy válságálló a magyar gazdaság

Parragh László annak ellenére állítja ez, hogy a magyar vállalatgazdaságtan európai összehasonításban is rövid múltra tekint vissza. A magyar vállalkozások többsége a rendszerváltozást követően jött létre, ugyanakkor van bennük egy túlélési ösztön.

A húsz főnél kisebb kft.-k száma a 15-szörösére nőtt, miközben a 300 fő feletti kft.-k száma ez idő alatt csak 5 százalékkal emelkedett. Példaként említette: Németországban már négy, öt, vagy hat generációváltást megélt vállalkozások is léteznek, itthon még csak az első generációváltásnál tartunk.

Parragh László: Nem lehet azt várni, hogy az állam oldja meg a kkv-k problémáit

Dogmák dőlnek meg a gazdaságpolitikában, és most is egy lényeges dogma dőlt meg. Az utóbbi időben bőségesen volt vitája a kamarának a jegybankkal, hogy inflációs veszély van-e és ezt már négy évvel ezelőtt látni lehetett – jelentette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Napi.hu konferenciáján. Bővebben >>>

Európai felmérések szerint a családi vállalkozások közel kétharmada megy tönkre az első vezetői generációváltást követően. A magyar családi vállalkozások most szembesülnek a generációváltás problémájával, és egy bedőlési hullám komoly hiányt eredményezne a hazai termelésben és szolgáltatásban – hangsúlyozta Parragh László.

Túl sok a kicsi vállalkozás Magyarországon, és probléma, hogy hiányoznak a közepes méretű kkv-k

– hangsúlyozta a kamara vezetője.

Tóth Tibor: a Pénzügyminisztérium optimista, jöhet az erős gazdasági növekedés

A gazdaság stabilitásának és erejének az egyik nagyon fontos mutatója a munkaerőpiac – szögezte le az államtitkár a konferencián. Idézte a friss KSH-számokat: pontosan 4 millió 700 ezer munkavállaló van jelen most a piacon, ami 1 millió munkahellyel több, mint 2010-ben. Ebből le lehet vonni azt a következtetést, hogy sikerült megvalósítani az egyik legfőbb kormányzati célt, a teljes foglalkoztatottságot.

Tóth Tibor szerint teljesíthető a másik cél is, hogy még ebben az évben egyszámjegyű legyen az infláció, és ezzel párhuzamosan az erőteljes növekedés jövőre visszatérjen.

Szólt az óhatatlanul megnövekedő hiányról is, ami, mint mondta, nem volt egyedi jelenség Európában. A 2020-as kiugró hét százalék feletti adat ugyan magas, de azóta folyamatos csökkenés tapasztalható. A kormány tervei szerint jövőre a maastricht-i kritériumokat teljesítve három százalékon belül leszünk. 2026-ra pedig 1,4-százalékkal kalkulálnak.

Tóth Tibor: a Pénzügyminisztérium optimista, jöhet az erős gazdasági növekedés

Az infláció alapvetően külső tényező, azonban teljesíthető cél, hogy még ebben az évben egyszámjegyű legyen. A gazdaság ugyanis stabil alapokon áll, mondta Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium makrogazdasági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára. Arról is beszélt a Napi.hu Válságálló-e Magyarország? című konferenciáján, hogy az idei év végére az ország eladósodottsága 70 százalék alatti szintre fog csökkenni. Bővebben >>>

Amellett pedig, hogy csökken a költségvetés éves hiánya, ezzel párhuzamosan csökken az eladósodottság

Ha tényleg lemegy az infláció, amire most már jó esély van, akkor a kamatok is 10 százalék alá mehetnek, ez pedig mind a lakossági, mind a vállalati oldalon nagy lökést adhat a hitelezésnek.

A Napi.hu konferenciáján elődadást tartott Takáts Előd, a Corvinus egyetem rektora, aki szerint elszoktunk az inflációtól. Azt vizsgálta, hogy a váratlanul jött inflációt hogyan lehet hatékonyan kezelni, és hogy mi a válságálló gazdaság feltétele a pénzügyi rendszer oldaláról.

Szerinte a mostani inflációs helyzet egy generáció óta új kihívást jelent, miután a világgazdaságban, annak fejlett országaiban a hetvenes években volt hasonló infláció, a rendszerváltó országokban ez értelemszerűen még a kilencvenes években is jellemző volt, az átmenet törvényszerű velejárójaként.

A mostani helyzet ugyanakkor nem hasonlítható igazán a korábbiakhoz, miután az első inflációs lökést a járvány utáni hirtelen fogyasztásnövekedés, az elmaradt fogyasztás pótlása okozta, miközben az áruk előállítása, és a szolgáltatások újraindítása lassabban ment a lezárások megszűnése után.

Erre aztán rátett a második válság tényező, Oroszország talán nem is véletlenül időzített támadása Ukrajna ellen. Ennek során az ország bevetette az energiafegyvert is az Ukrajnát támogató Európa ellen, átmenetileg az égbe lökve a gázárat, amely szerencsére azóta már visszatért a korábbi alacsony szintre. Ez persze átmenetileg nagyot lökött az infláción.

Kihívás a pénzügyi rendszernek

Az infláció ellen a jegybankok kamatemeléssel küzdenek, a hatást úgy elérve, hogy megdrágul a pénz, így csökken a hitelezés, csökken a kereslet, ettől viszont a gazdasági növekedés is törvényszerűen visszaesik, miközben az államháztartást megterheli az adósság után fizetendő magasabb kamat.

Immár látszik, hogy az infláció ellen harcot úgy kell véghez vinni, hogy a pénzügyi rendszer működése, stabilitása ne kerüljön veszélybe. Ez a kamatemelési lehetőségeket limitálja, ugyanakkor ha megfelelő a szabályozás, a bankok, a pénzügyi rendszer sokkal kevésbé van kitéve a veszélyeknek, mivel jóval kisebb kockázatot vállalhat a gazdaságilag kedvezőbb időszakokban is.

Az erős, stabil pénzügyi rendszer így az infláció hatékony letörésének alapfeltétele, a válságálló gazdaságnak pedig az árstabilitás és az erős pénzügyi rendszer a két alappillére.

Az áremelési várakozások hűtése az infláció gyors letörésének alapfeltétele

A mostani inflációt speciális, a világban rég nem tapasztalt okok váltották ki, ugyanakkor a XXI. századi inflációs folyamatok kezelésében most megérkezett a tapasztalat? miként lehet hatékonyan megszabadulni a túlzott áremelkedéstől. Bővebben >>>

Szabó Levente: nem annyira rossz a helyzet, mint sokan gondolják

Kincstári optimizmussal várjuk 2024-et - fogalmazott Szabó Levente, az MBH Bank Nyrt. egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese a konferencián. Szerinte fellendülés várható a hitelpiacokon, és úgy vélte, nehéz időszakot élünk, de a javuló tendenciák már láthatóak. Szerintem nem annyira rossz a helyzet, mint azt sokan gondolják – kezdte előadását Szabó Levente.

Azt mondta, a 2008-2009-es válsággal összehasonlítva például a bankrendszer helyzetét, jelentős javuláson ment át a szektor

Sokkal jobb a helyzet a tőkehátteret vizsgálva, a likviditást vagy épp a nem-teljesítő hitelek arányát nézve is.

A vállalati szektor eladósodottságától elmondta, hogy sokat javult a helyzet: a devizahitel aránya a vállalatoknál is magas volt 2008-2009-ben – nyilvánvalóan az elszállt árfolyamokat meg is érezték ezek a cégek. Ez a mutató – a devizahitel-állomány aránya – megfordult az elmúlt években, tehát itt is sokat javult a helyzet. Ugyan jelentősen növekedett a hitelvolumen, de ha a GDP-hez képest vizsgáljuk a kérdést, az a bruttó kibocsátáshoz viszonyítva 23,4 százalékon áll, ami egy egészséges struktúrát jelent – összevetve például néhány nyugati országgal, ahol ez az arány akár 70-80 százalék.

A különböző ágazatokat tekintve számos szektor jóval válságállóbb a várakozásoknál.

A mezőgazdaság kilátásait a bázishatásokon túl a tavalyinál egyelőre jóval csapadékosabb időjárás is kedvezővé teszi, válságállóbbnak mondható. A rövid távú kilátások az építőiparban és a kereskedelemben nem jók, ez a két ágazat nehezebb helyzetben van most, míg az élelmiszeripar és a mezőgazdaság, amelyek már jobb helyzetben várják 2024-et.

Ez most nyilvánvalóan egy nehéz időszak, nem könnyű döntéseket hozni, negyedévről negyedévre újra kell gondolni az üzleti terveket, azokhoz hozzá lehet nyúlni, néha hozzá is kell, ez nem ördögtől való dolog – fogalmazott Szabó Levente, aki 2024 első és második negyedévében már erősen javuló tendenciákra számít.

Ha tényleg lemegy az infláció, amire most már jó esély van, akkor a kamatok is 10 százalék alá mehetnek, ez pedig mind a lakossági, mind a vállalati oldalon nagy lökést adhat a hitelezésnek

– hangsúlyozta az MBH Bank vezérigazgató-helyettese. Ugyanis azok az elhalasztott beruházások, amik nem indultak el 2022-2023-ban, jövőre elindulhatnak, ami újabb lökést adhat a gazdaságnak.

Szerinte az év végére, illetve a jövő év egészére kis kincstári optimizmussal már mindenki nyugodtan készülhet: „mi is ezeket a gondolatokat építjük be a terveinkbe” – zárta előadását Szabó Levente.

Szabó Levente: Kincstári optimizmussal várjuk 2024-et

Fellendülés várható a hitelpiacokon, kincstári optimizmussal várjuk az év végét és 2024-et – mondta Szabó Levente a Napi.hu egész napos konferenciáján. Az MBH Bank vezérigazgató-helyettese szerint nehéz időszakot élünk, de a javuló tendenciák már láthatóak. Bővebben >>>

Balatoni András: A termelés már minden iparágban folyamatos

Az MNB igazgatója a magyar gazdaság előtt álló más kihívásokról beszélt. Hangsúlyozta, hogy az inflációt befolyásoló külső tényezők most kedvezővé váltak: az energia-, és gabonaárak visszaestek a válság előtti szintre. Emellett a pandémia utáni helyzet, amikor az ellátási láncok akadoztak, ugyancsak megoldódott, így a termelés immár minden iparágban folyamatos.

Balatoni András: Van mit növelni a gazdaság termelékenységén

Rövid távon az infláció a legfőbb leküzdendő probléma Magyarországon, de Balatoni András, az MNB igazgatója szerint vannak olyan problémák is, amelyek nagyobb kihívást jelentenek, ráadásul régiós társaink jobban állnak ezek megoldásával.Bővebben >>>

Panelbeszélgetés a válságokról: nincsenek nyertesei az elmúlt válságciklusnak

A 2008-as gazdasági válsághoz képest felkészültebben érte hazánkat a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború – mondta Buda Sándor, az MFB Invest Zrt., valamint EXIM Invest Zrt. vezérigazgatója a Napi.hu Válságálló-e Magyarország? konferencia Nyertesek és vesztesek a 20-as évek elején című panelbeszélgetésén. A vállalatok rugalmasságán és digitális felkészültségén múlott, hogy mekkora kihívást jelentett a válságok miatti átállás. A panelbeszélgetés résztvevői eltérő véleményeket fogalmaztak meg arra a kérdésre, hogy „Vannak-e nyertesei az elmúlt három évnek?”.

Lentner Csaba a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára szerint nincsenek nyertesei az elmúlt válságciklusnak. „A magyar gazdaság védtelen”, ezért ha nagyobb lett volna a termelékenység és hatékonyság, akkor nem lett volna 25 százalékos az infláció.

Olyan folyamatok indultak, amelyeknek egyébként is be kellett volna indulni takarékossági okok miatt – mondta Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.

Az infláció gyakori változása a vállalkozások tervezési lehetőségeit is bizonytalanná tette. Mindig van valamilyen válság – ezt már Szabó László, a HOLD Alapkezelő Zrt. felügyelőbizottságának elnöke mondta, aki szerint ez a világ természetes rendje, a válságot pedig a vállalatoknak és az országok vezetésének tudni kell megfelelően és hatékonyan kezelni.

Ketté kell választani a Covid-járványt és az orosz-ukrán háborút

A vállalatoknak és az országoknak akkor sem szabad túlköltekezni, ha épp profitot termelnek – hangzott el a Napi.hu egész napos konferenciáján, ahol azt a kérdést járják körbe az előadók és a kerekasztalbeszélgetések résztvevői, hogy vállságálló-e a magyar gazdaság.
Bővebben >>>

Panelbeszélgetés a vásárlóerőről: Katasztrofális a vásárlási statisztika

A pandémia előestéjén olyan nem volt, hogy nincs pénz, nem is szembesültünk ilyennel - mondta Németh Balázs, a Porsche Hungaria vezérigazgatója, hozzátéve, hogy az elmúlt időszakban teljes volt a kiszámíthatatlanság, az autóipar próbált minél jobban alkalmazkodni, miközben jelentős áruhiány volt, de a sikeresnek tűnő gazdasági teljesítmény miatt úgy tűnt, hogy vásárlóerő is van. Mostanra azonban kiderül, hogy ez nagyon nincs így. Hiába tudnák kielégíteni a keresletet, most úgy tűnik, hogy nincs pénze a vásárlóknak.

Az elmúlt 4 év nagyon nehéz volt, erősítette meg Bacsa György, a MOL Nyrt. stratégiai operációért és üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója. A kereslet és a kínálat nem követte egymást, és a termékek keresik most a piacukat. Példaként említette a műanyagipart, ahol jelentősen visszaestek a marzsinok. Annyi kihívást kell kezelnünk, amire nem voltunk felkészülve - fogalmazott.

Noah Steinberg a WING Zrt elnök-vezérigazgatója árnyaltabban látja a visszaesését: Lehet, hogy az embereknek nincs pénzük, de az is elképzelhető, hogy más most a bizalmi helyzet. A lakáspiac ugyanis így működik - mondta, és kijelentette, hogy a jelenlegi kamatkörnyezetben logikus nem költeni a pénzt.

Panelbeszélgetés a magyar gazdasági sajátosságokról: Erodálódnak a megtakarítások

Magyarországon jelenleg a legnagyobb problémát a magas infláció és a gáz ára okozza, de volt chipprobléma, emelkedtek a szállítási árak és drágultak az élelmiszerek is. Volt egy nemzetközi sokk, amit Magyarország még tetézett - közölte Pogátsa Zoltán közgazdász a Napi.hu Válságálló-e Magyarország című konferenciájának kerekasztalbeszélgetésén.

Erősíteni kell a pénzügyi struktúrákat - ezt már Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese mondta, kifejtve, hogy ezen a területen még vannak hiányosságaink, van hova fejlődni. Arra a kérdésre, hogy a tőkepiacok, hogy reagáltak a válságra, azt mondta, strukturális és ciklikus hatás is volt. Magyarország az egyik legsebezhetőbb ország a térségben, a magyar eszközárak erős nyomás alatt vannak - vélekedett.