A jövő év első napjainak az egyik legnagyob érdeklődéssel várt ügye, hogy az adóhivatal mit tesz a pénztárgépcsere ügyében. Az ugyanis biztosra vehető, hogy a szerdai határidőig csak a pénztárgépek egy része tud majd közvetlenül kommunikálni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szervereivel. A múlt heti bejelentés szerint a gazdálkodók döntő többsége megrendelte az online adatkapcsolatra képes pénztárgépet, a revizorok elenyésző számú mulasztási bírságot szabtak ki, sok esetben csak tájékoztatásra volt szükség. Az üzembe helyezett új típusú pénztárgépek száma pedig már meghaladta a tízezret.

Nyugdíjváltozások

Az idősebb korosztálynak egy jó és egy rossz dolgot hoz 2014. Egyrészt a kormány - 2013 után újra - a várható infláció fölé lőtte be a nyugdíjemelést, mivel a 2,4 százalék meghaladja valószínűleg a pénzromlás ütemét.Másrészt viszont most indul a jelenleg 65 éves nyugdíjkorhatár emelése a valóságban, 2014-től minden évben hat hónappal (a jogszabályt még 2009-ben fogadta el a parlament), egészen a 65 év eléréséig. Így elsőként a 1952-ben születettek szembesülnek azzal, hogy már csak 62,5 évesen mehetnek nyugdíjba.

A jó hír az, hogy a NAV azt is közölte: minden esetben mérlegeli, hogy az adóalany minden tőle elvárhatót megtett-e a kötelezettsége határidőben történő teljesítése érdekében. Ez minden adóalanynál más- és más magatartást követel meg, amelynek megítélése során az adóhatóság fokozott körültekintéssel jár el. Az adóalanytól elvárható magatartás elemei: az üzembe helyezési kód igénylése; a beszerezni kívánt online pénztárgép gyártójának/forgalmazójának kiválasztása, kapcsolatfelvétel; a forgalmazási engedély megléte esetén megrendelés leadása/szerződés megkötése; az egyedi igényekhez igazított rendszer kifejlesztése esetén az erre vonatkozó megrendelés és a gyártói/forgalmazói visszajelzések az engedélyezési folyamatról, a tervezett ütemezésről; más, ezekkel egyenértékűnek tekinthető, dokumentált magatartás, amely a kötelezettség határidőben történő teljesítésére irányuló kifejezett és komoly szándékot alátámasztja.

A kereskedők is figyelhetnek

A jövőben a termék forgalmazása céljából szervezett utazás vagy rendezvény helyét és időpontját a kereskedő köteles lesz bejelenteni a telephelye szerinti jegyzőnek - az utazást megelőzően 15 nappal korábban. A jegyző a bejelentést 3 napon belül továbbküldi az utazás vagy a rendezvény helye szerint illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek. A mozgóbolt pedig úgy üzemeltethető, ha a jármű tulajdonosa - vagy üzembentartója - arra engedélyt adott, a kereskedő pedig beszerezte az árusított termékekre előírt hatósági engedélyeket. A kereskedő nevét és székhelyét - jól láthatóan - ki kell írni a mozgóboltra.

Sokféle bér emelkedik

Az már korábban kiderült, hogy 2014-ben a minimálbér bruttó 101,5 ezer, a garantált bérminimum 118 ezer forint lesz, így az előbbi 3,6 százalékkal, az utóbbi 3,5 százalékkal haladja meg az ideit. Mindkét ütem felülmúlja a költségvetésben szereplő kormányzati 2,4 százalékos inflációs várakozást, ráadásul piaci vélemények szerint az év egészében inkább két százalék körüli vagy az alatti átlagos drágulás várható.

A közfoglalkoztatási bér pedig az alap- a szakképzett és a munkavezető kategóriákban egyaránt 2,4 százalékkal emelkedik január 1-jétől. Így ateljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott havi bruttó bére január 1-től 75,5 ezer forintról 77,3 ezerre emelkedik. A legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén 96,8 ezerről 99,1 ezer forintra emelkedik, a munkavezetőknél pedig pedig 83,05 ezerről 85,05 ezerre.

Pillanatnyi szünet az adórendszer átszabásában

Bár a kormányzati kommunikáció szerint az adótörvények alapvetően változatlanok maradnak jövőre is, jónéhány részletszabály módosul. A legtöbbeket érintő változás a családi járulékkedvezmény rendszerének a bevezetése. Így már az egyéni egészségbiztosítási járulékból és a nyugdíjbiztosítási járulékból is levonhatóvá válik a személyi jövedelemadónál (szja) fel nem használt családi kedvezmény. Ez a kabinet szerint mintegy 53 milliárd forintot hagy a családokná.

Az egyes meghatározott, illetve béren kívüli juttatásként, valamint adómentes juttatásként adható utalványok köréből kizárják azokat az utalványok, amelyeknél a visszaváltás lehetősége biztosított. Ezt a módosítást a gyakorlatban tapasztalt visszaélések tették szükségessé, bár a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye eddig is kérdésessé tette ezen utalványok kedvezményes adását.

Nőhet a tartós befektetési szerződések (tbsz) mobilitása: ezentúl nem minősül a lekötés felbontásának, amennyiben a magánszemély úgy dönt, hogy befektetési szolgáltatót vált. Az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke pedig az idei havi 6 660 forintról 2014-ben 6 810 forintra emelkedik.

Az öngondoskodás erősítése jegyében a az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetések után járó 20 százalék adó-visszatérítés évi együttes felső korlátja egységesen 150 ezer forint lesz (az idei 100, illetve 120 ezer forint helyett), ráadásul az egyes pénztártípusokra külön nem lesz korlátozás, így elképzelhető, hogy az összes kedvezményt egyetlen pénztártípusnál vegyük majd igénybe.

Az illetékszabályozás is változik, többek közt az ajándékozási illetékmentességet kiterjesztik a házastársakra, illetékmentessé válik az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, a csődegyezség keretében és a felszámolási eljárásban a követelés elengedése, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés is.

Exportértékesítéseknél amennyiben az adómentesség kizárólag a 90 napos határidő túllépése miatt nem volt alkalmazható, az adózónak lehetősége lesz a fizetendő adóját csökkenteni az értékesítés után bevallott és megfizetett adó összegével, ha az értékesítéstől számított 360 napon belül a terméket mégis kiléptetik az EU területéről. E módosítás indoka, hogy az Európai Bíróság kifogásolta a magyarországi szabályozást.

Az áfánál a legizgalmasabb változás, hogy az élő, levágott egész és félsertés általános forgalmi adója (áfa) az általános, 27 százalékos szintől 5 százalékra csökken. Egyes várakozások szerint a lépés az ágazat fehéredését szolgálja, elsősorban a magyarországi sertéstenyésztő vállalatokat és a legális importőröket hozva kedvezőbb helyzetbe, a felvásárló és húsfeldolgozó cégek likviditási helyzete pedig javulhat, ám a kistermelők a változásnak inkább a hátrányait szenvedhetik el.

Újabb ócsai betelepülők jöhetnek

A törvény megnyitja szerdától az árfolyamgátat azon devizahitel-adósok előtt, akik augusztus 11. és november 9. között 90 napot meghaladó késedelembe estek, de a szerződésüket a bank még nem mondta fel. A rögzített árfolyamot az adósok 2014. február 7-ig kezdeményezhetik oly módon, hogy az új gyűjtőszámlahitel a 60 hónap számítása és az állami kezesség fennállása szempontjából nem minősül új szerződésnek.

Egységes lesz az interchange-díj

A bankkártyás vásárlások után fizetendő (interchange) bankközi díj január elsejétől a betéti kártyáknál legfeljebb 0,2 százalék, míg a hitelkártyáknál 0,3 százalék lehet. E díjat a kereskedőnél kártyaelfogadó terminált (pos) üzemeltető pénzintézet fizeti annak a banknak, amelynek az ügyfele a plasztikot használta, méghozzá úgy, hogy beépül a kereskedő által a pos után fizetett jutalékba.

A jövőben az ócsai szociális családiház-építési programban nem hasznosított lakások átkerülnek a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. tartalékingatlan-állományába. A tartalék ingatlanok hasznosításának szabályai pedig kiegészülnek a veszélyhelyzet miatt lakóingatlanukat elveszítő emberek átmeneti elhelyezésének biztosításával. Egy másik módosítás szerint a kormány az általa elrendelt veszélyhelyzetben (az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében hirdetett rendkívüli állapot) a tartalék ingatlanok hasznosításának szabályait meghatározza.

Emellett lehetőség nyílik arra, hogy a Magyar Export-Import Bank Zrt. a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek nemzetközi versenyképességének javítása érdekében azok beruházásaihoz, forgóeszközigényeihez kapcsolódóan hitelt, kezességet vagy bankgaranciát adjon. Lehetővé válik az export árualap létrehozását vagy szolgáltatásexportot elősegítő lízingszerződés exportcélú befektetésként történő finanszírozására is.

Az egészségügy sem maradhat ki

Ezentúl a mentők koordinálják a sürgősségi ügyeleti ellátást, nem csak a háziorvosunk ismerheti meg az igénybe vett ellátásokat, több gyógyszer tartozik a preferált referenciaár-sávba és nem kell elismerni a hagyományos kínai gyógyítók diplomáját sem ahhoz, hogy működési engedélyt kaphassanak - ezekről rendelkezik többek között az Országgyűlés által elfogadott legújabb egészségügyi salátatörvény. A biológiai gyógyszerek esetében módosul a társadalombiztosítási támogatásból való kizárás feltétele, így a támogatott gyógyszerek köre szélesebbé válik, ami a betegek és az orvosok számára választékbővülést jelent. A törvény a kevesebb mint 30 millió forint éves forgalmú, a terápiában nélkülözhetetlen gyógyszereknél bevezeti kedvezményezetti státuszú gyógyszer fogalmát. Ennek megítéléséről az OEP dönt, a státusz öt évre adható meg, de felülvizsgálat után meghosszabbítható. A jövőben az a magyar állampolgár, aki hitelt érdemlően bizonyítja, hogy életvitelszerűen külföldön tartózkodik vagy él, és ott rendelkezik biztosítással, visszamenőleges hatállyal mentesülhet az egészségbiztosítási járulék megfizetése alól. Aki mégis úgy vesz igénybe magyarországi egészségügyi szolgáltatást, hogy nincs érvényes taj-kártyája, és már nem itt fizeti a járulékot, köteles a szolgáltatás árát megfizetni az egészségbiztosítónak.

Újabb állami monopólium épül

December 21-én megjelent a Magyar Közlönyben, így szerdától állami kézbe kerül a tankönyvterjesztés után a tankönyvkiadás is. A közoktatási tankönyvek és nyelvkönyvek piaca 2012-ben mintegy 16 milliárd forintot tett ki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése adatai szerint. A kormány ezzel a döntésével egy újabb piacot rendez át, s vélhetően lehetetlenít el cégeket. Várhatóan számos kiadó indít majd kártérítési pert az álam ellen. A Nyomda- és Papíripari Szövetség a központosítás kapcsán jelezte: ellehetetlenítik annak a 20-25 nyomdának a működését, amelyek meghatározó tevékenysége a tankönyvgyártás. A Magyar Nemzet azt írta: a teljes közoktatási tankönyvgyártás és -ellátás rendszerének állami kézbe vételére a hírek szerint 53 milliárd forintot kíván fordítani a kormány, amely több, mint a tankönyvkiadás elmúlt hatvanéves támogatása összesen.

A törvény állami feladatként határozta meg a tankönyvellátást. Ennek értelmében az állam 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben biztosítja az ingyenes tankönyvellátást az elsőtől a nyolcadik évfolyamig. A köznevelésben használható tankönyvekről tankönyvjegyzéket kell vezetni. Az iskolák fő szabály szerint évfolyamonként és tantárgyanként a tankönyvjegyzékben szereplő két tankönyvből választhatnak. A tankönyvek fejlesztésért és kiadásáért egy állami szerv felel majd, megrendelésük, beszerzésük és az iskolákba eljuttatásuk a már működő könyvtárellátó feladata lesz.

Átszabták a versenytörvényt is

A versenytörvény módosítása nyomán januártól (a szabályok egy része július 1-jétől változik) egyértelműbb lesz a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során az engedélyezési eljárás, csökkenek az ügyintézési határidők. Pontosítást nyertek továbbá a védelmet élvező adatok, és az iratbetekintés speciális szabályai is. Egyszerűbbé válik a jogalkalmazás a gazdasági reklámtevékenységgel, valamint az összehasonlító reklám tilalmával kapcsolatban, átláthatóbbá válnak az eljárási szabályok. A törvénymódosítás nyomán megszűnik a hivatali dolgozók státuszában meglévő indokolatlan párhuzamosság, és a közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó szabályozáshoz hasonló kiszámítható életpálya lehetősége áll a versenyhivatali dolgozók előtt.

A patikák negyede a gyógyszerészek kezében

Szerdától él az az előírás, miszerint a a patikák legalább 25 százalékának gyógyszerészi tulajdonban kell lenniük (a következő lépés az lesz, hogy az aránynak 2017. január 1-ig 50 százalék fölé kell kerülnie). Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár szerint a két éve indult folyamat jól áll, december elején a 2330 közforgalmú patikából csak 187 gyógyszertár nem felelt meg e szabálynak, de az Országos Tisztifőorvosi Hivatal tájékoztatás szerint a társasági szerződés módosítása minden esetben folyamatban volt (ennek végső határideje 2014. január 31.). A törvény meglehetősen szigorú, mivel a tulajdoni rendelkezésnek eleget nem tévő patikáknak megszűnik az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződése, s mivel nem szolgálnak majd ki ártámogatásban részesülő medicinákat, így lényegében drogériaként működhetnek csak tovább.

Jöhet a több gyerek: gyed extra

Újabb családtámogatások vehetők igénybe januártól. A kormány még novemberben döntött négy konkrét intézkedésről a gyed extra keretében. Így a gyes (gyermekgondozási segély) és gyed (gyermekgondozási díj) folyósítása mellett újra vállalható munka a gyermek egyéves kora után. (A jelenleg hatályos szabályok szerint a gyed ideje alatt nem lehet dolgozni, a gyes mellett pedig - a gyermek egyéves kora után - legfeljebb heti harminc órában. Az új szabáoyzás ezen is változtat: korlátlanul engedélyezi a munkavállalást a gyermekgondozási ellátások mellett a gyermek egyéves korától.) Testvér születése esetén a korábbi ellátások megmaradnak, így például két gyedre vagy két gyesre is jogosulttá válhatnak az érintettek egy időben. A harmadik intézkedés a diplomás gyed bevezetése, míg a negyedik a három- vagy többgyermekes kismamákat foglalkoztató munkaadók újabb adókedvezményét jelenti.

A tervek szerint az intézkedések 65 ezer embert érintenek és 18,6 milliárd forintot jelentenek a 2014-es költségvetésben. Ebben nincs benne az ugyancsak január 1-jével induló kiterjesztett adó- és járulékkedvezmény-rendszer mintegy 50 milliárd forintos összege, amely az érintett családoknál maradhat jövőre. A bevezetendő diplomás gyeddel lehetővé válik, hogy a felsőfokú képzés nappali tagozatán két aktív félévet meghaladó hallgatói jogviszonnyal rendelkező anya a gyermek egyéves koráig gyedre szerezzen jogosultságot, ezt követően pedig gyes mellett végezheti a tanulmányait.

A negyedik intézkedés a három- vagy többgyermekes anyákat, illetve munkaadójukat érinti. Ennek lényege, hogy kiterjesztik a munkavédelmi akciótervben már meglévő hároméves szociális hozzájárulási adókedvezményt további két évvel; így a negyedik és ötödik évben csak az adó 50 százalékát kell a munkáltatóknak befizetniük az érintett munkavállalók után.

Január 1-jétől a nevelőszülői feladatok keresőtevékenységnek minősülnek majd, ami a terhességi-gyermekágyi segélyre (tgyás) való jogosultság szempontjából kizáró feltételt jelentene. A módosítás azonban lehetővé teszi, hogy a nevelőszülő a feladatait a tgyás folyósításának időtartama alatt is elláthassa.

Szigorúbban büntetik a bundázást és lakásmaffiát

Új büntetőjogszabályok lépnek hatályba január 1-jétől. Eszerint ha más bűncselekmény - például vesztegetés vagy csalás - nem valósul meg, az új szabályozás szerint akkor is önálló bűncselekmény a bundázás és három, bizonyos esetekben öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

A lakásmaffiás ügyekben januártól alkalmazható rendelkezés szerint a sértett bizonyos feltételek mellett ideiglenes intézkedésként kérheti a korábban általa lakott ingatlan kiürítését, ha a feltételezett elkövetők laknak benne vagy ők engedték át másnak ingyenes használatra.

A büntetőeljárások gyorsítását szolgálja, hogy életellenes bűncselekményeknél a szakértői intézeteknek három hónapon belül meg kell hozniuk állásfoglalásukat. Az eljárási törvény eddig nem tartalmazott határidőt a szakvélemény előterjesztésére. Ezt most 60 napban állapították meg, amit egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meg lehet hosszabbítani. Továbbá a szakértőt rendbírsággal kell sújtani, és az okozott költség megfizetésére kell kötelezni, ha a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt önhibájából elmulasztja.

Új szabálysértési tényállás, ha valaki a kutyáját - a vadász- és a szarvasgomba-kereső kutya kivételével - természeti, védett természeti területen vagy vadászterületen póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja.

Indul a választási kampány

Január 1-jével indul a tizenhárom magyarországi nemzetiséghez tartozó választópolgárok nemzetiségi névjegyzékbe történő regisztrációja. A nemzetiségi választópolgárkénti nyilvántartásba vétel iránti kérelem dokumentumát a címzett feltüntetése nélkül valamennyi háztartásba eljuttatja a Nemzeti Választási Iroda (NVI). E dokumentumon lehet nyilatkozni arról, hogy a választópolgár valamelyik magyarországi nemzetiséghez tartozónak vallja magát, és hogy ez alapján kéri a névjegyzékbe vételét. Az íven külön lehet dönteni arról, hogy valaki (az őszi önkormányzati mellett) az országgyűlési választásra is kéri-e a nemzetiségi névjegyzékbe vételét vagy sem. Ennek azért van jelentősége, mert ha valaki nemzetiségiként akar részt venni az országgyűlési választáson, akkor az egyéni képviselőjelölt mellett nem pártlistára, hanem a saját nemzetiségének listájára szavazhat. A nemzetiségi listával a nemzetiségek kedvezményes mandátumot szerezhetnek az Országgyűlésben.

Ugyanezen a nyomtatványon lehet nyilatkozni arról is, ha valaki meg kívánja tiltani személyes adatai kampánycélú kiadását, és arról is, ha valaki - fogyatékossággal élőként - segítséget kér választójoga gyakorlásához. Pálffy Ilona, az NVI vezetője korábban elmondta: a 2014-es parlamenti választás egyik újdonsága, hogy a választási eljárásról szóló törvény értelmében minden polgár jogosult korlátozni a róla nyilvántartott adatok kiadását a személyiségi jogok védelmének biztosítékaként, a személyes adataival való önrendelkezési jogának érvényesítése keretében. A választásokon a jelölteknek és jelölő szervezeteknek lehetőségük van arra, hogy kikérjék a névjegyzékben szereplő választópolgárok név- és lakcímadatait annak érdekében, hogy személyre szóló kampányüzenetekkel keressék meg a választókat.

Enyhülnek a rokkantsági szabályok

Szerdától könnyebben juthatnak támogatáshoz a megváltozott munkaképességűek. Ilyen ellátásra jelenleg az jogosult, akinek az egészségi állapota 60 százalékos - vagy ennél alacsonyabb - mértékű, és 5 éven belül legalább 1095 napot - 3 évet - dolgozott úgy, hogy volt társadalombiztosítása. Az indoklás szerint azonban a 45 és 60 év közöttieknél sokan egészségi állapotuk miatt az elmúlt öt évben nem tudtak dolgozni. Emiatt kiegészítették a szabályozást, így 10 éven belül 2055 nap vagy 15 évben belül 3650 nap - azaz tíz év - biztosítási idő megléte esetén is jár támogatás. Így akkor válik valaki jogosulatlanná a rokkantsági ellátásra, ha keresőtevékenységből származó jövedelme három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér másfélszeresét, vagyis a jövőben egyszeri jutalmak miatt nem szűnik meg a jogosultság.

Megváltozott munkaképességűnek kell tekinteni azt a munkavállalót is, aki rehabilitációs járadékban részesül. Mivel ez kifutó ellátás, az érintettek részesülhetnek a támogatott foglalkoztatásban. Az előterjesztés azt is általánossá teszi, hogy a fogyatékossági támogatásban részesülők is részt vehetnek támogatott foglalkoztatásban. A jogszabályba egy módosítással az is bekerült, hogy a rehabilitációs hatóság nyilvántartást vezet a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő megváltozott munkaképességűekről, az akkreditált munkaadókról és a megváltozott munkaképességűek számára felajánlott betöltetlen álláshelyeikről.

Januártól változik a halgazdálkodási törvény

Számos, horgászokra vonatkozó változás lép életbe január elsejétől: az új halgazdálkodási törvény módosításai érintik többek között az állami horgászjegyeket, a fogási naplókat, de egyes halfajok kifogható méretét és napi kifogható mennyiségét is.

Az új szabályozásra való átállás miatt a 2013-ra érvényesített állami horgászjegyek és a fogási naplók érvényességét 2014. január 31-ig meghosszabbítják. A 2014-es horgászjegy 2015. január 31-ig lesz érvényes, díja változatlanul 2 ezer forint lesz. A jövőben a november 1. és március 15. közötti időszakokban a vermelő halállományok védelme érdekében tilos a szonár (halradar) használata a halfogáshoz.

Az új rendelet tiltja a horogra kívülről akadt hal megtartását a szabályosan kifogott, 30 centiméternél nagyobb hal pedig csak leölve lesz elszállítható a vízpartról. Változik az őshonos, fogható halfajok fajlagos tilalmi ideje, kifogható mérettartománya, valamint a horgászatra és a rekreációs célú halászatra vonatkozó napi kifogható darabszáma is. Így a legalább negyven centiméteres csukából naponta hármat lehet kifogni, tilalmi ideje február elsejétől március utolsó napjáig tart. Fogassüllőből - ami legalább 30 centiméteres - ugyancsak napi három engedélyezett, a fogási tilalom márciustól április végéig tart. Tilos lesz pontyot fogni május másodikától egészen a hónap végéig, a 30 centiméteres példányokból naponta hármat lehet kifogni. Menyhalat az év bármely időszakában lehet fogni, az engedélyezett mennyiség 3, legalább 25 centiméteres példány. A napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halfajokból naponta összesen 10 kilogramm fogható ki.

Most éppen ócsít az Artisjus

Szerdától 30 százalékkal csökken a mobiltelefonok és 20 százalékkal a digitális televíziózásnál műsorrögzítésre használt eszközök jogdíja, ugyanakkor a díjfizetési kötelezettséget kiterjesztik a táblagépekre is - adta hírül az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület. A táblagépeknél az üreshordozó-díj például 4 gigabájtig 1680 forint, 8 gigabájtig 2240 forint, 16 gigabájtig 3360 forint lesz. Az üreshordozó-díjat az Artisjus mellett az Előadóművészi Jogvédő Iroda, a Filmjus, a Hungart és a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége kezeli. Ezek az egyesületek juttatják el a beszedett díjakat a szerzőkhöz, előadókhoz és előállítókhoz. Az idei évtől a beszedett díj 25 százaléka kötelezően kulturális célokra fordítandó a Nemzeti Kulturális Alap útján.

Jobblétre szenderül az NFÜ

Szerdától az uniós fejlesztési programok végrehajtása a szaktárcákhoz kerül, mivel 2013. december végén megszűnik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), míg a források felhasználását a Miniszterelnökség koordinálja. A fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakítása augusztus 1-jén kezdődött, amikor az NFÜ felügyelete a Miniszterelnökséghez került, most "második lépcsőben" alakul át végső formájára. Az új végleges szerkezetben történik majd a 2007-2013-as időszak programjainak "kifuttatása," valamint a 2014-2020-as időszak tervezése és végrehajtása.

A Miniszterelnökségbe olvadó horizontális szervezeti egységhez kerülnek a Nemzeti Fejlesztési Kabinet titkársági feladatai, a konstrukciók előzetes vizsgálata és jóváhagyása, a kommunikáció, a társadalmi egyeztetés kérdése, a jogorvoslati ügyek, a humánkérdések és a fejlesztési források teljes informatikai monitoringja, továbbá a költségvetési fejezet kezelése és a közbeszerzés felügyelete. A minisztériumokhoz kerülő irányító hatóságok helyettes államtitkárságokként működnek majd, míg a Miniszterelnökségbe olvadó volt NFÜ-főosztályok ott is főosztályok maradnak. A kormányzati szándékok szerint a vállalkozások mindebből annyit érzékelnek majd, hogy a 2014-2020-as időszakban a gazdaságfejlesztésre felhasználható keret aránya 60 százalékra ugrik. A megszűnő NFÜ szakemberei közül 350-en a tárcákhoz kerülnek, 300-an pedig a Miniszterelnökségen dolgoznak tovább.