Indoklással együtt 41 oldalas törvénymódosítást tett közzé a kormány, amely az alig három éves Munka törvénykönyvét (Mt.) írná részben újra. A 2012-es új törvény számos ponton visszalépést jelentett munkavállalók szempontjából, változtak például a szabadság- és a túlóraszabályok - ennek ellenére alapjaiban nem alakította át foglalkoztatási piacot. A most hároméves törvény ráncfelvarrását az időközben született alkotmánybírósági döntésekkel és uniós jogharmonizációval indokolja a kormány. A javaslat "egy-két rendelkezésről" konszenzus is született a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumán - olvasható a törvényjavaslat általános indoklásában.

A szabadság az szabadság - fontos változások a nők foglalkoztatásban

Kapcsolódó

A kormány javaslata szerint a mentesül munkavállaló a munkavégzés és a rendelkezésre állási kötelezettsége alól a munkáltató által kiadott szabadsága alatt - ennek hiánya az törvényjavaslat indoklása szerint eddig vitára adott eddig okot. Szintén mentesül az apa gyermeke születésekor öt napra, ikerszülés esetén hét munkanapra a munkavégzési és rendelkezésre állás kötelezettség alól. A módosítás egyszerűsíti képzés idejében követendő szabályokat is.

A kormány javaslata szerint nagyobb védelmet kapnak a várandós nők - a főszabály szerint nem lehet felmondani a szülés előtt álló nőnek - abban az esetben, ha a felmondás előtt erről a munkavállaló bejelentést tett. Az elfogadásra váró szabály szerint, ha az elbocsátás közlése utána hozza a munkavállaló a foglalkoztató tudomására a várandóság tényét - úgy a felmondást a munkaáltató 15 napon belül visszavonhatja. A jövőben a jogellenes munkáltató felmondás estén a kárigény érvényesítése helyett a munkavállaló kérheti a a felmondási időre járó távolléti díj kétszeresét - kárpótlásul. Új szabályként emelik be a törvénybe, hogy a bíróság a jövőben abban az esetben is visszaállítja munkaviszonyt, ha a felmondásra a joggal való visszaéléssel került sor.

A javaslat több ponton módosítja, pontosítja a munkaidő fogalmát, a pihenőnap kiadására való szabályokat - ezek a változtatások általában a munkavállalót védik. Egy esetben azonban megengedő szabályozás léphet életbe: a jövőben munkavalló nők kérésére lehetséges lesz az éjszakai munkát elrendelni akkor is ha három évesnél fiatalabb gyermeket nevelnek. Ugyanezt kérhetik a gyermeküket egyedül nevelő férfiak is. Az indoklás szerint ez az igény a munkavállóli oldalról merült fel és a fizetés nélküli szabadságról visszatérők újbóli munkába állását segíti. Továbbra is megmarad a várandós nők éjszakai foglalkoztatási tilalma - szögezi le a indoklás.

Végkielégítés jelenleg a munkáltató felmondása, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén jár. A módosítás a munkavállaló azonnali hatályú felmondása - a munkáltató jogsértése - esetén is kötelezővé teszi a végkielégítést. Sőt, a munkavállalót - azonnali hatályú felmondása esetén - a felmondási időre járó távolléti díj is megilleti.

Nem kell a diplomás közmunka

A törvénycsomag az Mt.-n túl számos szakmai jogszabályt - így például a foglakoztatási törvény módosítását is tartalmazza. Az egyik legfontosabb javaslat, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében megszünteti a közfoglalkoztatási kötelezettséget - amely számos méltánytalan helyzet teremtet. A javaslat indoklása ugyan nem a méltányossági megfontolásokból, hanem a racionalitásból vezeti, hogy egy diplomás munkanélkülit jóval egyszerűbb elhelyezni az elsődleges munkaerőpiacon, mint a diplomával nem rendelkezőket. Ezért nem érdemes őket a másodlagos közfoglakoztatásba erőltetni, hanem ezt fent kell tartani a képzetlenek integrálásra. Ugyanakkor diplomás munkanélküli - saját kérésére - a jövőben is foglalkoztatható közmunka keretében.

A javaslat kitér a közalkalmazotti bértábla módosítására, amire nyugdíjkorhatár emelése miatt van szükség. A hosszabb életpálya miatt kisebb korrekcióra kerül sor - ennek éves költségvetési kihatása 316 millió forint lesz.

Az új szabályokat a tervek szerint 2016 januárjától már alkalmazni kell, holott a törvénycsomag csak a következő hetekben kerülhet a parlament elé, ahol a vita során - elvileg - alapjaiban írhatják át a képviselők, igaz ennek a valószínűsége elhanyagolható.