Több mint ötven év után 2014. március 15-től új polgári törvénykönyve (Ptk.) lesz az országnak, miután a parlament hétfőn elfogadta az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi kódexet. A törvénykönyv több jelentős változást tartalmaz az 1959-ben elfogadott, azóta több mint százszor módosított, hatályos Ptk.-hoz képest. A nyolc könyvből, azon belül csaknem ezerhatszáz paragrafusból álló kódexben helyet kaptak a jelenleg külön törvényben szabályozott családjogi rendelkezések is.

A kormányoldal igennel voksolt, míg a Jobbik tartózkodott, az MSZP és az LMP pedig nemmel szavazott.

Kapcsolódó

A kabinet tavaly júliusban változtatás nélkül terjesztette az Országgyűlés elé a Vékás Lajos akadémikus vezette polgári jogi kodifikációs főbizottság által kidolgozott Ptk.-tervezetet, amely azonban kormánypárti képviselők módosító javaslataival a parlamenti vitában több ponton is megváltozott. Szemben a KDNP erről szóló javaslatával, amely szerint az élettársak között csak magánjogi jogviszony áll fenn, ennek alapja pedig a felek szerződése - az élettársi kapcsolatnak lesznek családjogi hatásai, de csak akkor, ha az élettársak legalább egy évig tartó kapcsolatából gyermek született. Ez lesz a feltétele annak, hogy a kapcsolat megszűnésekor valaki tartást követeljen korábbi élettársától.

A polgári jogi kodifikációs főbizottság 1998-ban kapott megbízást az új Ptk. előkészítésére, a testületet 1999 óta vezeti Vékás Lajos akadémikus. A koncepció 2002 elejére elkészült, a Medgyessy-kormány egy évvel később jóváhagyta, ezután következhetett a törvénykönyv tervezetének elkészítése. A Gyurcsány-kormány 2007-ben úgy döntött, hogy a javaslat szövegezését az igazságügyi tárca veszi át. A parlament 2008 őszén kezdte meg a kódex vitáját, és 2009 szeptemberében, a Bajnai-kormány alatt fogadta el először, majd a következő hónapban - Sólyom László köztársasági elnök politikai vétója után - ismét. Az Alkotmánybíróság viszont 2010 áprilisában, néhány nappal az új Ptk. első két könyvének életbelépése előtt, alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a kódex hatálybalépéséről szóló törvényt, mert kirívóan rövidnek ítélte a rendelkezésére álló felkészülési időt. Az új Országgyűlés ezután hatályon kívül helyezte a törvénykönyvet. Az Orbán-kormány ismét Vékás Lajost kérte fel az új kódex kodifikálására, majd az általa vezetett szövegezőbizottság javaslatát módosítás nélkül terjesztette a parlament elé. A Ház viszont több ponton változtatott rajta.

Az új Ptk. a tervezett 2014. január 1-je helyett két és fél hónappal később, március 15-én lép hatályba. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ezt a hétfőn elfogadott módosítást a megfelelő felkészülési idő biztosításával indokolta.

Hasonlóképpen a kapcsolat megszűnése után a bíróság a volt élettársat kérelmére feljogosíthatja a közösen használt lakás további használatára, ha közös gyermekük érdekében ez indokolt. Ha a volt élettárs az életközösség megszűnését követő egy év elteltével válik rászorulttá, volt élettársától csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet tartást.

Kötelező közvetítői eljárás

A családjogi könyv újítása, hogy a jogviták megegyezésen alapuló rendezése érdekében a szülők közvetítői eljárásra kötelezhetők, aminek a bontópert követő, gyermeket érintő vitás ügyekben lehet szerepe. Újdonság az örökbefogadási korhatár felemelése, így a jövőben csak az fogadhat örökbe, aki elmúlt 25 éves (a jelenlegi szabályok a nagykorúságot szabták feltételül).

Fontos változások lépnek életbe az öröklési jogban. A túlélő házastárs haszonélvezeti joga - a teljes örökség helyett - az örökhagyóval közösen lakott lakásra korlátozódik majd, a többi vagyontárgyból a gyermekekéhez hasonló örökösi státus, azaz egy gyermekrész illeti meg. A mostani Ptk. alapján leszármazók hiányában az egész hagyatékot a házastárs örökli. Ezután viszont - törvényes örökösként - az özvegy és a szülők egyaránt a hagyaték felére lesznek jogosultak. Az előterjesztő ezt azzal indokolta, hogy gyermekük halálával a szülők támogatójukat, akár eltartójukat is elveszítik. De ebben az esetben is változatlanul az özvegy kapja meg az általa lakott lakást, továbbá annak berendezési és felszerelési tárgyait.

A Miniszterelnökséget vezető fideszes Lázár János javaslatára a Ház bővítette azokat az okokat, amelyek miatt valaki kitagadható az örökségből. Ezek közé tartozik majd az is, ha az örökös nem nyújtotta a tőle elvárható segítséget, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá, illetve ha végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és büntetését még nem töltötte le. Szintén Lázár János kezdeményezésre a közeli hozzátartozóknak járó kötelesrész ezentúl nem a törvényes örökség fele, hanem csak annak harmada lesz. A politikus indoklásában arra hivatkozott: így bővül azon vagyonelemek köre, amelyekkel az örökhagyó szabadon rendelkezhet.

A személyiségi jogok megsértésének szankciója - a nem vagyoni kárért járó kárpótlás megszüntetésével - a sérelemdíj lesz. Összegét a bíróság az eset körülményeire, különösen a jogsértés súlyára, a felróhatóság mértékére és a jogsértés sértettre és környezetére gyakorolt hatására, tekintettel állapítja meg. A sérelemdíj attól függetlenül jár majd, hogy a jogsértésen kívül érte-e további hátrány a sértettet. Azt a bírói ítélkezésben érvényesülő gyakorlatot, hogy a közszereplőket csekélyebb személyiségi jogi védelem illeti meg, mint a közszereplést nem vállalókat, a jövőben a Ptk. is kimondja. Az igazságügyi minisztérium zárószavazás előtti módosító javaslatával a közösség bármely tagja jogosult lesz - harminc napon belül - bírósághoz fordulni a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségét nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó sérelem esetén.

Bíróság a jövőben a cselekvőképességet általános jelleggel már nem, hanem csak ügyek meghatározott körében, és meghatározott időre korlátozhatja. A gondnokság alá helyezésnél új feltétel az érintett egyéni körülményeinek, családi és társadalmi kapcsolatainak vizsgálata. Ezzel azt rögzítik, hogy önmagában a belátási képesség csökkenése nem elegendő ok a cselekvőképesség korlátozására. A bíróságnak tehát nemcsak azt kell megvizsgálnia, hogy valaki képes-e önállóan ügyei megfelelő kezelésére, hanem azt is, hogy környezete, családja kínál-e elegendő segítséget ahhoz, hogy el tudjon járni.

Kikerült az üvegzsebtörvény

Az új Ptk. nem tartalmazza a 2003-as úgynevezett üvegzsebtörvény rendelkezéseit, amelyek az üzleti titok fogalma alól tesznek kivételeket. Az indoklás szerint ezek helye a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályban van.

A jogi személyeket érintő újdonság, hogy az ügyészség helyett a bíróság gyakorol majd felügyeletet az egyesületek és az alapítványok felett.

A kft.-k törzstőkéjének minimális összegét ötszázezerről hárommillióra forintra emeli a törvénykönyv. Az indoklás szerint ezzel a hitelezői érdeket védik, a változás pedig a jelenlegi szabályozással szemben segíthet megakadályozni a nem kellően megalapozott társaságok létesítését.