A sertéshús júliusban 14,2 százalékkal volt olcsóbb mint egy évvel korábban. Ez a legalacsonyabb éves bázisú csökkenés azóta, hogy a kormány 27 százalékról 5 százalékra csökkentette ennek a terméknek az áfáját.
Az első hat hónapban 17 és 19 százalék körüli árcsökkenést mért a KSH, amely megfelel annak, hogy a 22 százalékpontos áfamérséklődés 17,3 százalékkal alacsonyabb árakat jelent, amennyiben a kereskedők teljes mértékben átadják azt a fogyasztóknak.
Havi összevetésben 4 százalékkal drágult a sertéshús ára, amely szintén kimagasló érték.
A KSH egyes kiválasztott termékeinek statisztikája a rövidkaraj árát tartalmazza: ebből kiderül, hogy a júniusi 1350 forintos kilogrammonkénti ár júliusban 1390-re emelkedett.
Mi az oka?
Az élőállat felvásárlási ára júliusra 400-410 forintra emelkedett, mialatt az első negyedévben még 300 forint volt. Erről korábban Menczel Lászlóné a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára beszélt.
Az emelkedés nemzetközi piaci folyamatok eredménye és oka igen prózai: megélénkült ugyanis a kereslet Ázsiában a sertéshús iránt, főként Kínában és Dél-Koreában. Ez enyhítette azt a nyomást, amely az orosz embargó miatt alakult ki az unió piacán. Az EU-ban korábban az oroszországi szállítások leállása miatt kínálati piac alakult ki, ami jelentős mértékben csökkentette a felvásárlási árakat. Ennek rövid távon a vásárlók örülhettek, azonban a termelők kilogrammonként 50 forintos veszteséget könyvelhettek el.
Mindezt megerősítette lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Szerinte a kereskedők a kiélezett versenyben áthárították a sertéshús alacsonyabb áfája után náluk maradó többletbevételt, azonban a felvásárlási árak nagymértékű emelkedését muszáj megjeleníteniük az árakban.
Kérdésünkre a Nemzetgazdasági Minisztérium is azt írta, hogy a júliusi mérsékeltebb éves bázisú árcsökkenés piaci hatásokkal magyarázható, hiszen nőtt a kereslet a sertéshús iránt a Távol-Keleten.
Csökkentek az árak
A fogyasztói árak átlagosan júliusban 0,3 százalékkal mérséklődtek. Az élelmiszerekért 0,2 százalékkal többet kellett fizetni, ezen belül a cukor ára 25,1, az étolajé 7,1, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 5,7 százalékkal nőtt, a sajté és a tejé egyaránt 6,2 százalékkal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 1,8, a szolgáltatások 1,3, a ruházkodási cikkek 0,9, a tartós fogyasztási cikkek 0,2 százalékkal drágultak. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 4,9, ezen belül a járműüzemanyagokért 13 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A háztartási energia ára 0,1 százalékkal csökkent.