Az évszak középhőmérséklete 1,63 fok volt, ami mintegy 1,7 fokkal haladja meg az 1981-2010-es sokéves átlagot. A 2017/18-as tél összességében a 18. legenyhébb az 1901-től vezetett mérésekben.
Az évszak végére fordult "igazán téliesre" az időjárás. Az első két téli hónap, de különösen a január enyhébb volt a szokásosnál. A december összességében 2,2 fokkal volt melegebb az átlagosnál, az egész országban a sokévi átlag felett alakult a havi középhőmérséklet. A Tiszántúlon helyenként csaknem 3 fokkal volt melegebb a szokásosnál a december.
A január is rendkívül enyhe volt: az ilyenkor átlagos mínusz 1 fokhoz képest, a hónap középhőmérséklete plusz 2,79 fok volt. Ezzel 1901 óta az idei volt a 6. legmelegebb január. Ennek kapcsán megjegyezték: a tavalyi január 10. leghidegebb volt az 1901 óta vezetett mérésekben. Országos átlagban csupán egy napon maradt el a középhőmérséklet az átlagtól. Január 6-án és 7-én új országos melegrekord született: január 6-án, több helyen is megdőlt az országos melegrekord. A legmelegebbet, 17,4 fokot Babócsán mérték, ami 0,7 fokkal volt magasabb, mint az addigi rekord, amelyet 1975-ben Sopronban mértek. Másnap Mohácson 17,7 fok volt, ami mindössze 0,1 fokkal, de meghaladta a korábbi napi melegrekordot.
Az enyhülés kitartott, amíg "lehetett"
Februárban a hónap elején még folytatódott a januári tavasz, a középső hetek átlag körüli hőmérsékleteket hoztak, az utolsó öt napban viszont igen zordra fordult az időjárás. Így a február a hó végi hideghullám következtében hidegebb lett az átlagosnál, mintegy 0,8 fokkal maradt el a havi középhőmérséklet a sokévi átlagtól. A február 25-28. közötti időszak átlaghőmérséklete mínusz 7,6 fok volt. A minimumok és a nappali maximumértékek is alacsonyabbak voltak az átlagosnál. A szokásos csaknem plusz fokos átlagos maximum helyett országosan mínusz 10,5 fokos értékek jellemezték február utolsó napjait. Többször a napi országos és budapesti hideg rekordok dőltek.
A február végéig a tél legalacsonyabb hőmérséklete mínusz 18 fok volt, amelyet február 26-án mértek Kékestetőn. Az évszak legmagasabb hőmérséklete, plusz 18,8 fok volt, amelyet december 12-én regisztráltak Drávaszabolcson.
A három hónap csapadékösszege 135 milliméter volt, amely az 1981-2010 közötti telek átlagát 22 százalékkal meghaladja. Ugyanakkor megjegyezték: az egyes hónapok jelentősen különböztek egymástól. A december - 1901 óta - a 21. legcsapadékosabb volt. A januári csapadékmennyiség átlag alatt alakult, ekkor 24,1 millimétert regisztráltak. A február az előzetes adatok alapján átlag feletti csapadékot hozott, országosan 45 milliméter körüli értékkel, ami mintegy 37 százalékkal múlja felül a normálértéket. Egy nap alatt a legtöbb csapadék (56,4 milliméter) december 15-én, Békésszentandráson hullott december 15-én.
Mint kifejtették: a december "csapadékban gazdag" volt. Országos átlagban mintegy 40 százalékkal több csapadék hullott a normálnál. A legnagyobb csapadékmennyiséget egy északkelet - délnyugat irányú sávban, a Felső-Tisza vidéken, illetve a Dráva mentén regisztrálták. A havi csapadékösszeg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében meghaladta a 100 millimétert, ugyanakkor az Ipoly mentén nem érte el a 20 millimétert sem. Ebben a hónapban bár több településen volt havazás, hózápor, összefüggő hóréteg nem alakult ki az ország egészén. A hóréteg havi maximuma Kékestetőn 35 centiméter volt, amelyet december 11-én mértek.
A csapadékos december után a január szárazabbnak volt, az ország nagy részén 15-20 milliméternyi csapadék hullott. Februárban, a hónap végi havazásoknak köszönhetően főként a Dunántúlon, az alacsonyabban fekvő területein is többfelé meghaladta a hóvastagság a 20 centimétert. Az erős-viharos szél a Dunántúlon sokfelé hófúvást okozott. A hóréteg vastagsága Kékestetőn elérte a 102 centimétert - emelték ki az elemzésben.